Számítógépeket, szoftvereket vásárol a Debreceni Egyetem és a Tiszántúli Református Egyházkerület két könyvtára. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a könyvtári állomány nagy része elolvasható, hozzáférhető legyen elektronikus formában is. A beruházás 100 millió forintból valósul meg.

A Debreczeni Képes Kalendáriom 1904-es kiadása. A régi folyóiratot számítógépen is elolvashatják az egyetemi hallgatók. Ezt már digitalizálták. A debreceni felsőoktatási intézmények könyvtári állományának azonban kevesebb, mint egy százaléka érhető el a neten. A fejlesztéshez számítógépeket, szoftvereket vásárol az intézmény.

Olyan digitalizáló egységeket, amelyek alkalmasak arra, hogy a nagyon értékes, régi könyveket is lehessen elektronikus formában előállítani – mondta el Virágos Márta, a DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtára főigazgatója.

Az Egyetemi Könyvtár és a Tiszántúli Református Egyházkerület két könyvtára közösen pályázott a fejlesztésre.

Hozzáférhetőbbé teszi azokat a kincseket, amelyek a Kollégium nagykönyvtárában és a főiskola könyvtárában vannak – nyilatkozta Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.

A fejlesztés után a hallgatók a különböző oktatási anyagokat és a kötelező olvasmányokat is elérhetik a számítógépről.

A számítógépén, a laptopján, a vezeték nélküli hálózatokban, itt az aulában. Ahhoz pedig az kell, hogy ott legyen, elérhető legyen – hallhattuk Fésüs Lászlót, a Debreceni Egyetem rektorát.

Az intézmények összesen 100 millió forintot nyertek. Ennek 75%-a uniós, 25%-a állami támogatás. A támogatásról szóló szerződést ma írták alá. A gépeket a tervek szerint az év végéig megvásárolják.

A XX. században indult és hamar teret hódított magának a digitális kultúra. A digitális világ zászlóshajója kezdetekben jóval kevesebb funkcióval, a számítógép volt.

Wettstein Tamás, a Zalaszám Informatikai Kft. account menedzsere: Elsősorban ezt is, mint minden mást a haditechnikára próbálták kifejleszteni, és egyre szélesebb körben terjedt el a dolog. Aztán a ’80-as években a személyi számítógépeknek az elterjedésével terjedt el maga az internet is. És ahogy szépen jöttek be a számítógépek Magyarországra is, itt főként már a ’90-es években terjedt el legjobban ez a számítógépes, internetes világ.

Netvilág: Kezdetben mit tudott egy számítógép, mi az, amit nyújtott a használónak, a felhasználónak, és hova jutottunk napjainkban?

Wettstein Tamás: Hát azért elég sok lépcső volt itt a Commodore 64 vagy még a korábbi nagy gépek, amikhez csak a számítógépes guruk tudtak hozzányúlni, és a mostani személyi számítógépeknek a teljesítményben, kinézetben egy laikus felhasználó számára is olyan dolgokat tudnak megoldani, amik pár évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek voltak. A kommunikációnak egy jó nagy része most már a számítógépeken keresztül zajlik. Az internet forgalomnak egy jelentős része az konkrétan az e-mailezés. Nem tudok számot mondani pontosan, de jelentős része az konkrétan maga az e-mail forgalom. Itt ugye az elsődleges előny maga a kommunikáció, az, hogy pillanatok alatt akár most már jelentős méretű üzeneteket is tudunk továbbítani a világ másik pontjára. Videókat, akár programcsomagokat. Az üzleti életnek is egy nagyon fontos infrastruktúrája az internet.

Netvilág: Mi az, ami hátrányt okozhat, akár egy-egy korcsoportnak, például egy középiskolásnak? Mi az, ami veszélyforrás lehet rájuk nézve?

Wettstein Tamás: Hátrány leginkább az ember. Az információ minél könnyebben hozzáférhető, minél könnyebben tudnak a fiatalok hozzáférni információkhoz, minél kevésbé tudjuk korlátozni a hozzáférést ezekhez, az információkhoz, annál veszélyesebb adatok kerülhetnek ki a kezeinkből. Illetve a fiatalok annál több olyan dolgot láthatnak, amit nem igazán kellene nekik. Most az internet éppen egy olyan stádiumában van, hogy a legnépszerűbbek ezek a közösségi oldalak, ahol mindenki részese lehet ezeknek az oldalaknak fejlesztésében. Felrakhatnak magukról információkat, képeket, videókat, ezen keresztül beszélgetnek. Sokkal több információhoz juthatnak hozzá, mint pl. a mi korosztályunk ennyi idősen, illetve sokkal több adat kerülhet ki a kezünk közül, amik veszélyesek is lehetnek. Vannak nagyon sokan, akik vissza is próbálnak élni ezzel, adathalász technikákkal. Bankkártyakódokat próbálnak megtudni, vagy egyáltalán személyes adatokat próbálnak összegyűjteni, és azután ki tudja, mire használják fel ezt.

A tinik többféle célra használják a digitális eszközöket. Jelentős részük szórakozás, kikapcsolódás gyanánt ül a géphez. Mások azért, hogy információkat gyűjtsenek.

Horváth Attila, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium Igazgatója: Úgy gondolom, hogy legfontosabb lenne a diákokkal, gyerekekkel megtanítani az etikus használatát az internetnek, nem pedig a szabatos használatát ennek. A mai világban, amikor ilyen kevés idejük van a gyerekeknek, az információszerzésnek az egyik legjobb formája. Mindenképpen könnyebb nagy tömegű információt gyűjteni interneten keresztül, mint a könyvtárban, ami nem biztos, hogy jó, mert a könyvnek szerintem úgymond olyan illata van, amit nem szabad hogy elveszítsünk, elfelejtsünk, de az idő úgymond pénz, tehát muszáj, hogy ehhez a másikhoz is nyúljanak a gyerekek.

Netvilág: Néha találkoznak téves információkkal is az interneten. Miként tud segíteni ezeknek a kiszűrésében egy pedagógus?

Horváth Attila: Meg kell tanítani arra, hogy ami információhoz jutunk, azt ellenőrizni kell. Tehát nem szabad elfogadni ellenőrzés nélkül. Ez lehet bármilyen komoly tudományos információ, illetve lehet akár a bulvárnak is az információja. Ha valaki elfogad ellenőrzés nélkül, az nyilvánvaló tévútra szalad. Nem beszélve arról, hogy az elvileg jó információt nyújtó honlapon is rengeteg tévedés van. Tehát ellenőrzés nélkül ezt nem szabad használni.

A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója informatikát oktató pedagógusként úgy látja, olyannyira előrehaladott a technikai kultúra, hogy bár a mai 30 évesek is ebbe a világba születtek, kevesebb időt töltöttek a számítógép előtt középiskolás korukban.

Horváth Attila: Egy 14-18 éves picit már érettebben gondolkodik, tehát jobban tudja, hogy mit szabad és mit nem, de az 5-6-osok elvesznek az ún. chat fórumoknál, azt hiszik, hogy az ugye elvileg felelősség nélkül tehetik, hogy nem tudják meg, honnan jön, amit feltesznek. Ez az etikához tartozik. Most ha az ember beleolvas egy ilyen elvileg anonim oldalra, ott a névtelenséget jó pár ember kihasználja, ezeket névvel nem mernék megcsinálni. Én ennek nem örülök nagyon, ezt tényleg független a mi gyerekeinktől, mert hála Istennek, nem a mieink vannak többségben ott. Sőt. De minden egyes embernek, gyereknek tudnia kell, hogy bármit, bárhol leír, azzal felelősséggel tartozik a leírtak iránt. Tehát nem lehet az, hogy felelőtlenül bármit leirogat, bárkit megsérthet.

A középiskolások számítógép-használati kultúrája jól tükrözi szocializációjukat.

Takács Aliz: Főként az iskolai feladatokhoz használom, mert például egy házi feladat megoldásánál sokszor arra kényszerülünk, amit napról-napra kell megcsinálnunk, nem biztos, hogy van időm arra, hogy könyvtárba menjek, esetleg egy könyvet vagy egy lexikont keressek. Ezért inkább az interneten van lehetőségem keresni, és ott szoktam, de mondjuk, bármikor megnézek egy filmet a TV-ben, vagy valami olyat hallok a rádióban, akkor, ha érdekelne, amiről hallottam, akkor az interneten szoktam rákeresni, mit írnak róla információként.

Netvilág: Naponta hány órát szoktál számítógép előtt tölteni?

Takács Aliz: Hát igazából, úgy elvétve 1-1,5 órát. De inkább 1 órát, általában nem olyan sokat. Van, amikor csak fél órát.

Netvilág: Milyen gyakran veszel a kezedbe könyvet?

Takács Aliz: Főként inkább nyáron, mert iskolaidőben inkább, amiből tanulok, abból természetesen többet, de amit saját magam szórakoztatására, ilyen regényeket, azokat inkább nyáron vagy az iskolai szünetekben van időm olvasgatni, úgyhogy ilyenkor azért a kötelezők mellett mindig keresek magamnak olyan könyvet is, amit csak úgy, mert tetszik, szeretnék elolvasni.

Netvilág: Nagyon sok helyen használják a mai tizenévesek a különböző rövidítéseket sms-ben, internetes oldalakon. Mi a véleményed erről?

Takács Aliz: Szerintem lehet az is, hogy menő, de inkább arra gondolok, hogy minél gyorsabban, minél kevesebbet kelljen írni. Ugye itt az mms-ben és sms-ben is az számít, hogy sürgős üzenet, vagy valami, akkor minél gyorsabban eljusson a címzetthez.

Netvilág: Elsősorban mi az, ami érdekel a világhálón?

Kálmán Petra: Minden nap használom az internetet. Tanév alatt főleg tanulás szempontjából, céljából. Amúgy a házikhoz több információt lehet gyűjteni és sokkal gyorsabb, mintha elmegyek egy könyvtárba, és kiveszek egy lexikont vagy egy könyvet. Az is benne van a pakliban természetesen, hogy az interneten sok a helytelen információ és ezt meg kell tanulni kiszűrni. Azt hiszem, ezt gyakorlás és több szájtot kell hozzá megnézni, hogy az ember el tudja dönteni, hogy most ez helyes vagy helytelen.

Netvilág: Sms-ezni milyen gyakran szoktál?

Kálmán Petra: Ez a kerettől függ, tehát naponta nem is, de hetente 1-2 sms-t szoktam általában irogatni, és hát a rövidítésekre visszatérve, szerintem nagyon sokan azért használják, mert fontos, hogy hány karakterből áll egy üzenet, mert teszem azt, ha 230 karakter áll rendelkezésünkre, akkor sokkal könnyebben beleférünk egy üzenetbe, ha rövidítünk pl: a „tegnapot” „T”napra vagy a „hogy”-ot egy „h” betűre, és ez így sokkal jobban belefér a keretbe. Főleg úgy, hogy a gyerekeknek, tinédzsereknek nincsen keresetük, és a szüleik szoktak feltöltőkártyára pénz adni.

Netvilág: Véleményed szerint az internet térhódításának hatására háttérbe szorultak- e a könyvek. Te személy szerint milyen gyakran olvasol könyveket és milyen témák azok, amik érdekelnek?

Nagy Linda: Személy szerint nem gondolom. Én sokkal többet olvasok könyvet, mint az internetet. Nekem a szemem sem bírja. Tehát én inkább egy könyvhöz nyúlok, mint hogy az internetről letöltsek egy elektronikus könyvtárból. Én nálam az egy napi rítus, hogy minden nap elalvás előtt még szánok a könyvemre egy negyedórát, 20 percet, ez nálam minden este az elalvást segíti, és nagyon szeretek este olvasni.

Netvilág: Ez az az a kor, a tini korszak, amikor a legtöbb baráti kapcsolat szövődik. Te inkább személyesen találkozol a barátaiddal, vagy erre is használod az internetet?

Nagy Linda: Akik közel élnek hozzám és meg van a lehetősége a találkozásnak, azokkal szeretek személyesen találkozni, de például van sok barátom, ismerősöm, rokonom, akik akár több 100, több ezer kilométerre élnek tőlem, és akkor nagyon praktikus, hogy akár webkamerán is láthatjuk egymást, mintha egymással szemben beszélgetnénk, tehát szeretem az internetet is, de ha van lehetőségem, akkor inkább személyesen találkozom a barátaimmal.

Netvilág: Miként hat a középiskolások mindennapjaira a digitális kultúra, ez a felgyorsult világ? Jut-e szabadidejük olvasásra, mi erről a tapasztalat?

Karáth Anita pedagógus: Azt gondolom, hogy digitális kultúra térnyerése megváltoztatja diákok olvasási szokásait, és nyilván, ha az olvasásról beszélünk, akkor az írást is el kell, hogy mondjuk. Az írási szokásaik is változnak, és ebben a gimnáziumban az 5. évfolyamtól a 13. évfolyamig követhetjük nyomon ezt a változást, és kisgimnazisták és nagy gimnazisták esetében is észrevehető ez a jelenség. Nem elsősorban negatív folyamatról van szó, hanem egy olyan változásról, melyben átalakulnak a szokásaik. Sokan sokkal több időt töltenek számítógép előtt, mint akár a mi gimnazista időnkben vagy a szüleink idejében. Ez egyfajta elzárkózást is jelenthet, mondjuk a személyes kontaktokat illetően a hétköznapokban, viszont olyan kapcsolatokat is ki tudnak alakítani a digitális tér segítségével, amely mondjuk a személyes életükben kevesebb eséllyel fordulhattak volna elő. Így egyik oldalon megszorítás, a másik oldalon pedig lehetőségek bővülése figyelhető meg. Nyilván nagyon sok kérdés van, még mondjuk a helyesírás kérdése, ami biztos, hogy a digitális világban nem követelmény. Viszont nekünk, tanároknak sokkal nagyobb erőt kell fordítanunk az órán, hogy kiküszöböljük vagy visszatereljük egy olyan normális mederbe a helyesírást, ami elvárható egy maturálni készülő diáktól.

Netvilág: Pszichikailag milyen hatások érik a mai középiskolás fiatalokat az internet világában?

Dr. Harkányi Éva pszichológus: Nagyon sokféle tapasztalat gyűlt össze ezzel kapcsolatban, jó és rossz tapasztalatok természetesen. Az internet és a számítógép segítségével rengeteg információhoz juthatnak a fiatalok, ami segítheti a munkájukat, felkészülésüket. Ami problémát szokott jelenteni, hogy nincs erejük, energiájuk szűrni az információkat, gyakran ragadnak olyan oldalakon, amik nem tartoznának éppen a keresett anyaghoz, valamiért felkeltik az érdeklődésüket, és aztán így órák mennek el az életükből naponta olyan tevékenységre, ami igazán később nem kerül feldolgozásra, integrálásra, és feleslegesen eltöltött időnek bizonyul.

Netvilág: Mennyire van párhuzamban a valós világ és a virtuális világ?

Dr. Harkányi Éva: Ez is egy nagyon érdekes kérdés. Nyilván attól is függ, hogy mennyire érett személyiségű ember használja a virtuális világ adta lehetőségeket. Minél éretlenebb valaki, annál hajlamosabb arra, hogy összekeverje a valóságot a képzelet világával, és annál veszélyesebb ez természetesen. Arra gondolok, hogy igazán személyiségformáló ereje, a bajban segítséget nyújtó társ lehetősége az a valódi kapcsolatok segítségével kerülhet az utunkba. Úgy gondolom, hogy a hálón keresztül olyan barátságokat kötni, olyan szoros emberi kapcsolatokat felépíteni, amelyek aztán az egész életünk folyamán segítségünkre lesznek, örömünkre lesznek, nem nagyon lehet.

Netvilág: Nagyon népszerűek napjainkban a különböző közösségi oldalak, társkereső oldalak. Egy-egy párkapcsolatra milyen hatással lehet éppen a tizenévesek körében?

Dr. Harkányi Éva: Ez is roppant érdekes, és talán egy kicsit tágabb időkeretben is gondolkodhatunk. Szorongó kamaszok, akik a tényleges szemtől-szemben helyzetben nem mernek vagy nem tudnak megpróbálkozni a partnerkereséssel, nekik segíthet esetleg, hogy a virtuális világban próbálkoznak, de ahogy az előbb mondtam, éppen ők veszélyeztetettebbek is, hogy lépre mennek, hogy rossz kapcsolatokat kötnek, vagy álomvilágba kerülnek, vagy nagyot csalódnak. Természetesen a felnőttek vagy a fiatal felnőttek világából is tudok olyat, aki az interneten keresztül társkereső oldalon keresztül talált jó párt magának, és olyat is, aki nagyot csalódott, nagyot bukott ezzel. Nyilván nem lehet azt mondani, hogy jó ez a dolog, vagy rossz. Itt van, találkozunk vele, és használnunk kell, és talán arra kell megtanítani a fiatalokat, hogy hogyan lehet ezt okosan, mértékkel vagy kontroláltan használni.

Netvilág: Az internet és egyáltalán a digitális kultúra pozitív hatásaival mindannyian tisztában vagyunk, de vannak-e negatív vagy hátrányos következményei ennek a dolognak?

Nadrai Lászlóné szociológus: A nem tudásnak általában vannak hátrányos következményei. Az egyetlen nagy esélyünk az EU-hoz való felzárkózásra éppen a digitális kultúra gyors és hatékony elsajátítása számunkra. Ugyanis alapvető, hogy alkalmazkodjunk a környezetünkhöz. Ebben a középiskolások és főiskolások élen járnak. Magyarországon egyébként nagyon rossz a helyzet. A 16-74 éves korosztálynak mindössze a 28 %-a, aki internethasználó, viszont a 16-24 éves korosztálynak 75 %-a, és itt az európai átlag 85 %. Tehát ezek a fiatalok és maga az oktatásirányítás és maga a társadalom is felismerte, hogy ez egy óriási lehetőség arra, hogy kitörjünk egy korábbi gettóból, egy kommunikációs gettóból. Persze ehhez kellet, az hogy a technológia technika óriási fejlődésen menjen keresztül, kellett hogy az oktatás felismerje, hogy a számítástechnikát órarendszerűen oktatni kell, hogy a gyerekeket meg kell ismertetni az informatika alapjaival. Tehát sok mindennek össze kellett jönni ahhoz, hogy ezt a jó eredményt, a 75 %-ot elérjük. Én nagyon bízom abban, hogy ezen a területen nem lesz visszaesés. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy óriási hátrányban vannak mindazok, akik nem tudnak megismerkedni ezzel a technikával, ezzel a technológiával. A kutatások azt is mutatják, hogy Magyarország nyugati és keleti régiói között nagyon nagy különbség van. A „regi” kutatásban szerepeltek olyan városok, amelyek Nyugat-Magyarországon helyezkednek el és szerepeltek olyanok, amelyek Kelet-Magyarországon vannak. Nyugat-Magyarországon a középiskolás fiatalok 60 %-a otthon tud internetezni. Kelet-Magyarországon 35 %-a. Átlagban a családok több mint 50 %-ában van számítógép. Internet már nem mindenkinél van, de talán nem fog azért olyan nagyon emelkedni az ára, hogy nem tudják megfizetni. Úgy gondolom, hogy a másik nagyon fontos dolog, hogy 40 év alatti felnőttek már jobban internethasználók és számítógéphasználók. Az afölötti korosztály az sajnos nem. Tehát ez a nagyon rossz magyarországi átlag, utolsók vagyunk Európában, vagy utolsó előttiek, ez sajnos abból adódik, hogy pontosan a 40 feletti korosztály, de különösen az 50 és 60 feletti korosztály sajnos nem él ezzel az eszközzel.

Netvilág: Lehetőségnek lehetőség, ahogy ön fogalmaz, de mi történik akkor, ha túl korán szembesülnek tulajdonképpen akadály nélkül a gyerekek a digitális kultúrával, milyen hatásokat eredményezhet ez?

Nadrai Lászlóné szociológus: Én úgy gondolom, alapvetően pozitív hatásokat, olyan kompetenciákat szereznek, amivel az életben boldogulnak. Nekik már nem lesz gond az, hogy bankkártyát kell használni, nem lesz gond, hogy az okmányirodába bejelentkezik, nem gond az, hogy az adóbevallását elektronikusan kell elküldeni. Tehát ezek a gyerekek ebbe születnek bele. Olyan ügyesen kezelik a DVD-t, a CD-t, mint a középiskolások és nagyon pici kortól. Ugyanakkor nyilván hátrányai is vannak, mert ha ez nem párosul azzal, hogy egy gazdag kapcsolati háló veszi körül a gyereket, hogy más gyerekekkel együtt játszik, hogy elviszik sétálni a játszótérre, hogy a rokoni kapcsolatokat ápolják, elmennek kirándulni, akkor egy beszűkülés jelentkezik. A tiniknél a legveszélyesebb, ugyanis nekik nagyon sok problémájuk van egyébként a világgal, párkapcsolatokkal. Nem kell itt szerelemre gondolni mindjárt, hanem egyáltalán társakkal való kapcsolatukban. Egymás bántása nagyon jellemző ebben a korosztályban. Tehát ha itt nem találnak olyan közösségre, amelyek segítenek a problémáikat megoldani, nincsenek barátaik, nincsenek jó értelmű haverok, akkor marad a számítógép, marad az internet, és nyilván ennek a túlhajtása a függőség, az okoz alapvető problémát.

Netvilág: Esetleg a személyiségfejlődésre is hathat károsan a gyors információáramlás, vagy ezzel az összefüggést még nem mutatták ki?

Nadrai Lászlóné szociológus: Mindenképpen probléma az internethasználat abban az esetben, ha nem tud szelektálni, ha azt nem tanítjuk meg a fiataloknak, hogy a rendkívül gazdag tartalomból mit is használjon, és tudja-e kontrolálni mindazt a tartalmat, ami rendelkezésre áll. Tehát tudja-e, melyek azok a honlapok, ahol szakértők állnak a tartalom mögött, vagy pedig elfogad mindent, ami az interneten megjelenik, mert az ott megjelenik. Ezt meg kell tanítani, ez a következő időszak óriási felelőssége, mert hogy gombamód szaporodnak a honlapok, amelyek nagyon jó tartalmakat is jelentenek, csak nem mindenre kapunk valamilyen választ, de a válasz hiteles-e? Ha betegek vagyunk, mégis csak el kell menni orvoshoz, holott el tudunk olvasni sok mindent az interneten, de hát már mégse magunkat gyógyítsuk! Ez egy alapvető kérdés. Viszont rendkívül sok mindenhez hozzá tudunk férni. Az internet nagy előnye előnye, hogy gyors, hogy nagyon sok mindent meg tudok egy helyen, kényelmesen, viszont tényleg óriási hátránya, hogy függőséget okozhat, hogy egyoldalú tájékozódásra késztet. Mert hát azért könyveket is kellene olvasni, televízióban filmeket nézni, rádiós műsorokat hallgatni, tehát a kultúrának más elemeit is megnézni, nem csak a digitálisnak.

Az internethasználat aránya a középfokú oktatásban tanulók között az egyik legmagasabb, s valószínűleg, hogy ők töltik el a legtöbb időt szörföléssel vagy annak tűnő böngészgetéssel. A különböző portálok, híroldalak rengeteg információt, újdonságot közölnek. Ezek tartalma és értéke nagyon sokféle lehet. Kétségtelen, hogy az internet térhódítása óriási változásokat hozott az életükben. Bár a rövid idő alatt duplázódó adatmennyiségben a tudományos szempontból túlnyomó értéktelen dolgok vannak, azért bizton állítható, aki keres, az talál. Hatalmas mennyiségű tudásanyag érhető el néhány kattintással, s a tehetséges érdeklődő fiatalok sokat tanulhatnak, profitálhatnak ebből. A legfontosabb dolog, amit az internet adott az emberiségnek, az a tudás, ami bárki számára elérhetővé vált.