Az első félévében már több mint 2400 internetenes kiskereskedelmi áruház működött Magyarországon. Az internetezők számának folyamatos növekedése mellett az online vásárlást kipróbálok köre is folyamatosan bővül.
Egy felmérés szerint a vásárlás előtt egyre többen tájékozódnak az interneten. Leginkább egy gépjármű és egy utazás kiválasztása előtt szeretnénk minél többet megtudni az internetről. Ezt követik a műszaki cikkek. Egy-egy berendezés megvásárlása előtt a megkérdezettek 65%-a nézelődik a világhálón. A válaszolók több, mint fele indítja el webböngészőjét, mielőtt pénzügyi termékeket választ ki. Sőt, már a kisebb értékű termékek megvásárlása előtt is egyre többen néznek szét az interneten. Az információszerzést azonban még viszonylag ritkán követi vásárlás. Az interneten történő fizetést ugyanis sokan kockázatosnak ítélik. Ekkor ugyanis a kereskedő cégek a honlapon keresztül kérnek adatokat a vásárlótól.
A bankok természetesen a legszigorúbb biztonsági előírásokat kell, hogy alkalmazzák ebben az esetben. A bank számára a legfontosabb mindig az ügyfél,a betétes pénze. Az internetes kereskedés természetesen kockázatot jelent, hiszen úgy fizetek, hogy nem vagyok fizikai kapcsolatban a kereskedővel. Nem egy boltban állok, hanem egy virtuális térben rendelem meg az árut – magyarázta Dr. Orosz András, a K&H Csoport lakossági marketing ügyvezető igazgatója.
![]() |
Gond akkor adódhat, ha az ügyfél egyéb adatai iránt is érdeklődnek interneten. A bankkártyával kapcsolatos információkat azonban nem érdemes kiadni.
A kártyánknak a PIN-kódját azt soha ne adják meg! Soha ne írjuk be! Kódokat interneten keresztül soha nem kérhetnek. Erre nagyon figyeljünk! Talán ha ezt az első és nagyon egyszerű szabályt betartjuk, máris nagyon nagy részét a kockázatnak megszüntettük – figyelmeztet Dr. Orosz András.
Miután fizetett az ügyfél, a kiszállított termékre is érdemes néhány pillantást vetni. Internetes kontraktus esetén ugyanis a vásárlót több jog illeti meg, mint a kereskedőt.
A klasszikus webáruházakat vizsgáltuk. Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy mivel távol lévők közötti szerződésről van szó, ebben az esetben a szolgáltató és a fogyasztó személyesen nem találkozik általában, tehát itt többletvédelmet biztosított a jogalkotó a vevő részére, a tekintetben, hogy jogaikat hatásosabban tudják érvényesíttetni. Az elállás joga, amit leginkább ki kell emelni – nyilatkozta Kerekes Szabolcs, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jogi ügyintézője.
![]() |
A fogyasztó egyoldalúan, indoklás nélkül elállhat a szerződéstől. Ha a terméket átveszi a fogyasztó, nyolc munkanapja van, hogy ezt a jogát írásban megerősítve érvényesítse. Ebben az esetben a kereskedőnek 30 napja van arra, hogy visszafizesse az áru értékét. Minőségi kifogás esetén azonban más a helyzet.
A szerződés megkötése után, de még a termék átvételével egyidőben egy írásbeli megerősítést kell küldjön a kereskedő a fogyasztónak. Ebben az elállás joga és egyéb adatok mellett ki kell, hogy térjen arra, hogy hol érvényesíttetheti a fogyasztó bármilyen jellegű panaszát. Konkrétan meg kell jelölni azt a helyet is, ahol az adott kereskedő székhelyétől ez el is térne – tudtuk meg Kerekes Szabolcstól.
A webes visszaélések még nem annyira elterjedtek hazánákban.. Ezt folyamatos próbavásárlásokkal ellenőrzi a hatóság.
Nem találtunk sok hiányosságot. Elsősorban az elállás jogával kapcsolatban voltak hiányosságok. Ezeket általában, bár felelősséget állapítottunk meg, de kötelező jellegű határozatokkal szankcionáltuk – mondta el Kerekes Szabolcs.

Akik a világhálón vásárolnak, leginkább a termékek kedvező ára miatt teszik ezt. Fontos szempont ezen túl, hogy az internetes áruházakban részletes leírást talál a vevő a termékekről és szolgáltatásról. A megkérdezettek 43 százaléka úgy véli, a fizetés is biztonságos az interneten. Egyharmaduk előnyként említette meg, hogy gyorsan és egyszerűen tud vásárolni a világhálón. A szállítás gyorsaságát azonban már csak minden ötödik ember említette pozitívumként.




































