Két év alatt több mint 2000, leghátrányosabb településen élő család jutott számítógéphez és internethez. Mindezt a Wififalu program keretében.

Új felhasználó csatlakozik a világhálóhoz a Borsod megyei Tomoron. Ez a család a Wififalu program keretében jutott számítógéphez és internethez. A kezdeményező alapítvány elnöke azt mondja, a szegénység ellen az informatika eszközeivel is küzdeni kell.

Nagyon sok segítséget ad a számítástechnika és az internet abban, hogy a szegénységet valamilyen módon kezelni lehessen. A szegénység nagyon sokszor információs szegénységet is jelent. Én azt látom, hogy az interneten rengeteg lehetőség van, munkalehetőség, tanulni lehet, és ezeken a kis településeken, ahol mi dolgozunk, ott ezek a dolgok hiányoznak. Minden egy kattintásnyira van, s így kinyitjuk a világot ezeknek a fiataloknak – nyilatkozta Nyírő András, Az Internet Terjesztéséért Alapítvány elnöke.

A Wififalu programmal az olyan nehezebb körülmények között élő embereket keresik meg, akik hajlandók tenni és áldozni azért, hogy helyzetük megváltozzon. A családoknak a költségekhez is hozzá kell járulni.

Olcsó számítógépeket kínálunk ebben a programban, tehát nem segélyt viszünk. Ezeket a számítógépeket az önkormányzatokkal közösen hitelbe adjuk oda az embereknek, amit hat hónap alatt kell kifizetni, ehhez csatlakozik az, hogy egy éven keresztül lehet internetezni ingyen ezeken a településeken – magyarázta Nyírő András.

Az alapítvány igyekezett felmérni azt, hogy mely okok játszanak közre abban, hogy a nehéz sorsú családok nem kötik be otthonukba az internetet. Alig néhányan mondták azt, hogy nem érdekli őket vagy nem tartják hasznosnak az internetet. A fő okok a tudás és az anyagiak hiánya.

A Wififalu program az oktatásra is kiterjed. Csoportos tanfolyamokat is tartanak, emellett mindenhol felkészítenek egy wififalu gazdát, aki gyorsan tud a helyieknek segíteni. Persze a résztvevők egymástól is tanulnak.

Néha nagyon meglep minket, hogy milyen sokat tudnak az emberek, elsősorban a fiatalok, néhol viszont azt látjuk, hogy mindenképpen szükséges tanítani. Kicsit felborul az a rendszer, amit az életben látunk, azaz, hogy a szülők és a nagyszülők tanítanak bennünket. Itt inkább azt látjuk, hogy az iskolákban van internet és számítástechnika oktatás, s így megfordul a rendszer, s a gyerekek tanítják a szülőket és a nagyszülőket – mondta el Vaczi Rozi, Az Internet Terjesztéséért Alapítvány munkatársa.

Mi azért vezettük be az internetet, hogy a gyerekeknek legyen egy kis szórakozási lehetőség, hiszen nagyon elzárt településen élünk, meg hát munkalehetőség szempontjából – hallhattuk Virág Józsefet.

A legtöbben hasonló okokból csatlakoznak a Wififalu programhoz. A megkérdezettek majdnem fele tanulni szeretne az interneten, sokan hasznosnak tartják, de a szülők nagy része a gyermekei sorsát szeretné ilyen módon jobbra fordítani.

Nagyon sokszor megható pillanatokkal is találkozik az ember, amikor azt látja, hogy mennyi mindenben segít az internet. Én láttam már fogyatékkal élő gyermeket tanulni jelbeszédet az interneten keresztül, az édesanyjával, s így egy kommunikáció beindult. Láttuk már azt is, hogy az Iwiwen megtalálja egy régi ismerősét, összefognak, s elmennek dolgozni – mesélte Vaczi Rozi.

A program lassan két éve indult útjára. Mára 110 településen – Szabolcsban, Borsodban és Baranyában – összesen 2300 háztartásban internetezhetnek így csatlakozók. Persze nehézségek mindig vannak. Ezek forrása csak kisebb részben a számítógép és az internet központ meghibásodása. Leggyakrabban a felhasználói ismeret hiánya okoz gondot. Ám egyre ritkábban. Ezen segíthet majd az az oktatócsomag is, amit a tapasztalatok felhasználásával állítanak össze.

A szavazás a demokrácia egyik alapintézménye, ezért is fontos kérdés, hogy egy ország állampolgárai voksolhatnak-e az interneten. A technikai háttér mellett azonban a társadalmi és politikai szándék is elengedhetetlen.

Júniusban Európa-szerte voksoltak az állampolgárok. Az Európai Parlament képviselőitválasztották meg. Magyarországon – ahogy a legtöbb tagállamban – csak személyesen, papíron voksolhattak az állampolgárok. Észtországban azonban – az EP-választások történetében először – az interneten is leadhatták a szavazatukat a lakosok. A balti ország élen jár az e-demokrácia terén. Az észtek először 2005-ben a helyhatósági választáson, majd 2007-ben a parlamenti választásokon szavazhattak a világhálón. Akkor a választók három százaléka élt ezzel a lehetőséggel, az Európai Parlamenti választáson már kétszer ennyien szavaztak ily módon. 2011-ben pedig már akár mobiltelefonon keresztül is lehet szavazni Észtországban. Bódi Gábor infokommunikációért és e-közigazgatásért felelős szakállamtitkár azt mondja, nem csupán a technikai hátterét kell megteremteni az internetes voksolásnak. A társadalmi és politikai szándék is elengedhetetlen.

Azt gondolom, hogy ez filozófiai kérdés. Tagországok attól függően, hogy a demokráciát miképpen tartják stabilnak, s milyen az ehhez való filozófiai viszonyuk, nagyon sokan azt mondják, hogy ők eleve nem akarnak elektronikus szavazást. Ugye az a demokrácia egyik alapintézménye. Nagyon sok ország – például Norvégia – azt mondta, hogy nála akármilyen technológiai megoldások vannak, soha nem lesz bevezetve az e-szavazás. Ők azt gondolják, hogy amikor egy ilyen típusú választási lehetőség áll fenn bárki számára, az menjen el személyesen, legyen meg az az íze, ami eddig megvolt ezeknek a szavazásoknak – magyarázta Bódi Gábor, infokommunikációért és e-közigazgatásért felelős szakállamtitkár.

Az államtitkár úgy látja, Magyarországon jelenleg ez a fő irány, ám véleménye szerint, a szavazások egyes momentumaiban hasznos és költségkímélő megoldás lehetne az internetes voksolás.

Többször fölmerült már annak a lehetősége, hogy legalább a külképviseleten lehessen így szavazni, hiszen a jelenlegi rendszerben nagyon nagy többletköltséget jelent a lebonyolítás, hiszen választási bizottságokat kell kiküldeni minden ilyen helyszínre, De azt gondolom, jelenleg Magyarországon az igény sem olyan óriási, hogy ilyen legyen, mindamellett az észt példa érdekes, s nagyon jól mutatja, hogy technológiai akadálya ennek már nincsen. Majd minden tagállam vagy minden ország eldönti, hogy ő szeretne-e élni ezzel vagy sem – hallhattuk Bódi Gábort.

Az internet nem csak szavazás lebonyolításában, de a mozgósításban is segíthet. Az Európai Parlament például regisztrált a legnépszerűbb közösségi oldalakon. Elsősorban a fiatalokat kívánták megszólítani ezzel az újszerű, online kommunikációs módszerrel, arra biztatva őket, hogy minél nagyobb számban menjenek el szavazni.

Míg öt éve csupán a magyarországi települések felének volt önálló honlapja, ma már keresni kell az olyan kisvárost vagy falvat, amelyiknek nincs weboldala. Az önkormányzatoknak bizonyos adataikat az interneten is meg kell jeleníteniük, a legtöbben ezt a saját honlapjukon teszik. A weblap megtervezése a kisebb településeken
azért okoz némi fejtörést.

Hirdetések Balmazújvárosban. A fára tűzve és az erre szolgáló táblán. Évtizedeken keresztül innen értesülhettek a lakosok a településüket érintő legfontosabb hírekről. Ma azonban már van egyszerűbb és korszerűbb is: az internet. Az utcára kihelyezett információk megtalálhatók Balmazújváros honlapján is. A weblap azonban más célra is alkalmas: az ügyintézésben is segíti az itt élőket.

Tiba István, Balmazújváros polgármestere: Rajta vannak a hivatalos nyomtatványaink, amelyekkel a balmazújvárosi lakosok fordulhatnak a hivatalhoz. Van rajta olyan kitöltő program, ami segít nekik ebben. Tehát megpróbálunk mi is a honlap esetében abba az irányba elmozdulni, hogy minél szélesebb körben, minél teljesebb képet tudjunk adni a városról.

Akad olyan település is, ahol az önkormányzati munkában nélkülözhetetlen az Internet. Földesen a képviselők már csak elektronikus formában férnek hozzá a testületi ülés anyagához.

Jeneiné Egri Izabella, a Földes polgármestere: Képviselőink korábban papír alapon kapták a testületi anyagot, CD-n, majd pendrive-on és most már olyan szinten vagyunk, hogy erről a honlapról tudják letölteni a képviselőtestület
anyagát.

A honlap nemcsak olcsóbb, mint a papír, hanem szélesebb kör számára is elérhető. A földesi honlap létrehozása is kímélte a község költségvetését, ugyanis az egyik dolgozó diplomamunkaként készítette el.

Pércsi István informatikus: Mivel itt dolgoztam a Polgármesteri Hivatalban, ezért adta magát, illetve a képviselő testülettől és a főnök asszonyomtól, a jegyzőtől is felkérést kaptam erre, hogy készítsem el a weblapot.

Kevésbé szerencsés Hajdúbagos. A szűkös anyagi keretek miatt hónapokon keresztül a helyi idősek otthonáról szólt a település honlapja. Nemrég azonban elkészült egy igényes, informatív weboldal is. Az új honlapot a helyi lakosok készítették el.

Szegényné Mikó Katalin könyvtáros: A lehetőségeink nagyon korlátozottak. Néhány helyi informatikus az, aki besegít ebbe a dologba. Természetesen szeretnénk olyan részt is, ahol a falubeliek is hozzászólhatnak, illegte fórumot jelenthet a számukra. Ez még kialakítás előtt áll.

Hajdúbagoson még a lakók hozzászólási lehetőségén dolgoznak, Derecskén azonban már a polgármester mindennapjaiba is betekinthetnek az érdeklődők. Bakó István ugyanis megválasztása óta blogot, vagyis internetes naplót vezet.

Bakó István, Derecske polgármestere: Polgármester-jelöltként elhatároztam a napló vezetését, hogy amennyiben engem választanak a derecskeiek, írni fogom. Az alapvető ok az, hogy úgy érzem, hogy akit megválaszt egy közösség, bármilyen feladattal, engem nevezetesen az önkormányzat vezetésével, annak kötelessége időről időre elszámolni, beszámolni arról, hogy mit tesz. Ez volt az elsőrendű indíttatás.

A polgármester szerint a blog közelebb hozza a vezetőket az emberekhez és gazdasági előnyei is lehetnek. Ma már egyébként az önkormányzatoknak kötelező bizonyos adataikat és információikat az interneten megjeleníteni, ezt legtöbben saját honlapon teszik. Majdnem minden magyarországi település rendelkezik weboldallal már, a kialakításhoz szükséges forrás előteremtése leginkább a kistelepüléseknek okoz gondot.