350 millió forintból fejlesztik a Debreceni Egyetem könyvtárát. Az uniós támogatásból az informatikai rendszert fejlesztik. A korszerűsítéssel bővül a könyvtár digitális adatbázisa és a könyvtárközi kölcsönzés is egyszerűbb lesz.

Csendben dolgozik mindenki a Debreceni Egyetem olvasótermében. A legtöbben még hagyományos módon, a polcokon keresgélnek, mások már a számítógépeket is használják. Jelenleg az egyetem több mint 5 milliós állományának a 15-20%-a érhető el elektronikusan. Ennek az aránynak a javítására nyert 350 millió forintot az intézmény uniós pályázaton. A korszerűsítéssel újabb 200 ezer dokumentum válik az interneten is elérhetővé.

Nagyon komoly előrelépés ez, hiszen előbb-utóbb ugye ezek a klasszikus könyvtárfogalmak és a -használat megváltoznak. Tehát nem beülünk a könyvtárba, leemeljük a polcról, hanem a számítógépeken akár a világ bármely pontjáról elérhetőek a katalógusaink – mondta el Fésűs László, a Debreceni Egyetem rektora.

A fejlesztésben az egyetem a debreceni iskolák könyvtáraival is együttműködik. A gyűjtemények elektronikus katalogizálása mellett pedig olyan tudományos dokumentumok is elérhetővé válnak a diákok számára, amelyek segítik őket a továbbtanulásban. A fejlesztésben a Debreceni Egyetem együttműködik az Országos Széchényi Könyvtárral is.

A két nagy intézménynek nagyon szorosan együtt kell működni a programok megvalósításában, mert mind a ketten olyan országos feladatokat vállaltunk fel, amik az egész könyvtári rendszert érintik, egymással összefüggnek – hangsúlyozta Bánkeszi Katalin, az Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Dokumentumok Központjának megbízott igazgatója.

A fejlesztés ünnepi megnyitóján elmondták, hogy a Debreceni Egyetem a Széchényi Könyvtárral közösen alakítja át az eddig meglévő országos katalógusrendszert. A korszerűsítés után a könyvtárak és a felhasználók számára is egyszerűbbé válik a könyvtárközi kölcsönzés. A beruházás 2011 márciusára fejeződik be.

Az informatika és az irodalom a központi témája a 38-ik Debreceni Irodalmi Napoknak. A háromnapos eseményen az érdeklődők tudományos tanácskozáson és rendhagyó irodalomórákon vehetnek részt.

Kapitány András médiaművész virtuális terei és extrém képei köszöntik a Debreceni Irodalmi Napokra érkezőket. A rendezvény központi témája idén az irodalom és az informatika kapcsolata. A három napos programot idén már 38. alkalommal hirdették meg.

Minden egyes nagy rendezvény, amit a város megrendez, az mind-mind egyedi. Az Irodalmi Napoknál azt gondolom a legfontosabb talán mindig a megújulás – hangsúlyozta Somogyi Béla, a kulturális bizottság elnöke.

A tudományos tanácskozások mellett a fiatalabb korosztály bevonására rendhagyó irodalomórákat tartanak. Bármilyen programról is legyen szó: idén az informatika hatását vizsgálják a résztvevők.

Ez egy nagy frusztrációtörténet tulajdonképpen a mi szempontunkból nézve, ez az egész számítástechnika, informatika, irodalom kérdés rengeteg kérdőjelet vet fel – hallhattuk Angyalosi Péter irodalomtörténészt.

Az Irodalmi Napok résztvevői arra is keresik a választ, hogy a könyveket kiszorítja-e a számítógép. Az irodalomtörténész optimista: szerinte a megfelelő közegben mindkettőnek megmarad a helye.

A békés egymás mellett élés a jövő útja, tehát nem kell abban gondolkodni, hogy a papíralapú sajtó vagy a papírból készült könyvek meg fognak szűnni. Számomra erre a legjobb példa az e-booknak a jelenléte, amelyik utánozza a papír alapú könyvet – mondta el Angyalosi Péter.

A szervezők célja az irodalom népszerűsítése, az olvasás és a könyv szeretetének erősítése.

A legújabb kutatási eredmények mellett az informatikai cégek elvárásait is megismerhették a debreceni egyetemisták az Informatikai Szakmai Napokon. A diákoknak számítástechnikai vállalatok szakemberei tartottak előadást.

Három napon keresztül telt egyetemi előadókban zajlottak a 3. Informatikai Szakmai Napok. Több száz diák már a rendezvény kezdete előtt regisztrált a programokra. Az oktatási szünet ellenére nagy érdeklődés övezte a 21 informatikai cég előadásait.

Magyarország vezető cégei jönnek előadást tartani, ezért gondolom, hogy valami hasznosat is fognak mondani. Talán betekintést nyerhetünk egyes cégek profiljába, hogy éppen milyen szakterületekkel foglalkoznak, és annak megfelelően választhatunk, hogy hova jelentkeznénk majd diploma után. Ezek a cégek szoktak ilyen gyakornoki programokat hirdetni, és ott lehetőség van jelentkezni hozzájuk meg kipróbálni ezeket a dolgokat – mondta el Lőcsei Tamás hallgató.

Sokan voltak kíváncsiak arra, hogy mire lesz elég diplomájuk, milyen lehetőséget kínálnak számukra a bemutatkozó cégek a jövőre nézve. Korotnij Ágnes már a korábbi Informatikai Napokon is részt vett. Most azonban már szakmai előadóként mutatta be cége profilját. A nagy érdeklődés viszont őt is meglepte.

Őszintén szólva most, hogy így visszajöttem, teljesen meglepett, amit itt látok, mert anno még amikor így kezdemény volt ez az Informatikai Nap, akkor még nem túl sok résztvevő volt. Ráadásul most tanítási szünet van, így azt vártam, hogy a hallgatók inkább hazamennek pihenni. Erre fel azt látom, hogy mindenki itt van. Ez nagyon meglepett. Valószínűleg színvonalasak is az előadások – hallhattuk Korotnij Ágnest.

A hallgatók a 3 napos előadássorozat alkalmával jobban megismerhették az egyes cégek profilját. Emellett körvonalazódhattak jövőbeni elképzeléseik, hogy esetleg hol és milyen munkakörben szeretnének elhelyezkedni az egyetem után. A rendezvény szervezőinek a szakmai programok mellett a hallgatók és az informatikai cégek közötti kapcsolat kialakítása is a célja volt.

A rendezvény szervezése során igen sok céget megkerestünk, így sikerült olyan tartalmas programot összeállítanunk a hallgatók számára, amikor fővárosi cégek, illetve a régiónak az informatikai cégei tartanak előadásokat. Elsősorban technológiákról, alkalmazott módszerekről, újdonságokról kérjük az előadókat az előadást tartani, ezek mellett szerepel eszközbemutató, emellett szerepel beszélgetés a pályaválasztáshoz, illetve a további munkahelykereséshez tanácsadás is a programban – tudtuk meg Rutkovszky Edénétől, a DE Informatikai Kar dékáni hivatalának vezetőjétől.

Az egyik teremben számítástechnikai eszközbemutató várta az érdeklődőket. Az egyetemmel régóta együttműködő debreceni cég fontosnak tartja már most odafigyelni a fiatal informatikusokra, hiszen a jövőben akár gyakornoki vagy főállású munkatársként is számítanak a hallgatókra.

A mai rendezvény a cégünk számára azért fontos, mert a Debreceni Egyetemmel egy hosszú távú együttműködésben állunk. A mostani rendezvényen az egyik gyártó termékeinek a hajdú-bihari képviselőiként vagyunk jelen. Számunkra azért fontos az egyemmel való kapcsolattartás, mert az innen kikerülő diákok leendő munkavállalók lesznek, akik jelenleg is, illetve a közeljövőben is vagy nyáron gyakorlaton vagy főállású munkavállalóként vesznek részt cégünk életében – nyilatkozta Göntér Zsolt ügyvezető.

Ennek reményében több száz hallgató vett részt a 3. Informatikai Szakmai Napokon. Hasznos információkkal gazdagodtak, szakmai jellegű témákba tekintettek bele a fiatalok és alkalmazott technológiákat tanulmányozhattak.

Az interneten nemcsak informálódni és szórakozni, hanem vásárolni is lehet. Sokan tudják ezt, mégis kevesen élnek ma még a lehetőséggel.

Egyszerűen és gyorsan foglalhat bárki szállást, repülőjegyet vagy koncertbelépőt az interneten. Számítógépes alkatrészektől a ruhákig minden megvásárolható a világhálón. Ugyanúgy, mint egy hagyományos boltban. A Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért nevű szervezet elnökségi tagja szerint a hiedelmekkel ellentétben biztonságos is az e-kereskedelem.

Vevőként, illetve kereskedőként, sőt, szoftverfejlesztőként is azt mondhatom, hogyaz internetes vásárlás nem rizikós, sőt, még talán biztonságosabb is, mint egy hagyományos bolti kártyás tranzakció – vélekedik Csáki Zoltán, a SZEK elnökségi tagja.

Ennek ellenére kevesen vásárolnak még az internetről például fényképezőgépet. Jelenleg a hazai kereskedelem mindössze 1 százalékát teszik ki az elektronikus üzletkötések.

Az elektronikus kereskedelem viszonylag egy új üzletág amellett, hogy igen dinamikusan növekvő üzletág. Évről évre harminc százalékkal nő azoknak az árbevétele, akik ebben benne vannak, de még mindig csak az összes árbevétel, a kiskereskedelmi árbevétel egy százalékát teszi ki – magyarázta Kiss András, a HBM-i Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelemfejlesztési főmunkatársa.

Hajdú-Bihar megyében sem elterjedt még az internetes vásárlás. Olyannyira, hogy a megyei kereskedelmi és iparkamara nem is vezet külön nyilvántartást a szolgáltatókról. Ezért tartottak az elektronikus kereskedelemről ma előadást Debrecenben. A résztvevők megismerték az e-bolt alapításának legfontosabb lépéseit.

Számítógépeket, szoftvereket vásárol a Debreceni Egyetem és a Tiszántúli Református Egyházkerület két könyvtára. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a könyvtári állomány nagy része elolvasható, hozzáférhető legyen elektronikus formában is. A beruházás 100 millió forintból valósul meg.

A Debreczeni Képes Kalendáriom 1904-es kiadása. A régi folyóiratot számítógépen is elolvashatják az egyetemi hallgatók. Ezt már digitalizálták. A debreceni felsőoktatási intézmények könyvtári állományának azonban kevesebb, mint egy százaléka érhető el a neten. A fejlesztéshez számítógépeket, szoftvereket vásárol az intézmény.

Olyan digitalizáló egységeket, amelyek alkalmasak arra, hogy a nagyon értékes, régi könyveket is lehessen elektronikus formában előállítani – mondta el Virágos Márta, a DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtára főigazgatója.

Az Egyetemi Könyvtár és a Tiszántúli Református Egyházkerület két könyvtára közösen pályázott a fejlesztésre.

Hozzáférhetőbbé teszi azokat a kincseket, amelyek a Kollégium nagykönyvtárában és a főiskola könyvtárában vannak – nyilatkozta Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.

A fejlesztés után a hallgatók a különböző oktatási anyagokat és a kötelező olvasmányokat is elérhetik a számítógépről.

A számítógépén, a laptopján, a vezeték nélküli hálózatokban, itt az aulában. Ahhoz pedig az kell, hogy ott legyen, elérhető legyen – hallhattuk Fésüs Lászlót, a Debreceni Egyetem rektorát.

Az intézmények összesen 100 millió forintot nyertek. Ennek 75%-a uniós, 25%-a állami támogatás. A támogatásról szóló szerződést ma írták alá. A gépeket a tervek szerint az év végéig megvásárolják.

A XX. században indult és hamar teret hódított magának a digitális kultúra. A digitális világ zászlóshajója kezdetekben jóval kevesebb funkcióval, a számítógép volt.

Wettstein Tamás, a Zalaszám Informatikai Kft. account menedzsere: Elsősorban ezt is, mint minden mást a haditechnikára próbálták kifejleszteni, és egyre szélesebb körben terjedt el a dolog. Aztán a ’80-as években a személyi számítógépeknek az elterjedésével terjedt el maga az internet is. És ahogy szépen jöttek be a számítógépek Magyarországra is, itt főként már a ’90-es években terjedt el legjobban ez a számítógépes, internetes világ.

Netvilág: Kezdetben mit tudott egy számítógép, mi az, amit nyújtott a használónak, a felhasználónak, és hova jutottunk napjainkban?

Wettstein Tamás: Hát azért elég sok lépcső volt itt a Commodore 64 vagy még a korábbi nagy gépek, amikhez csak a számítógépes guruk tudtak hozzányúlni, és a mostani személyi számítógépeknek a teljesítményben, kinézetben egy laikus felhasználó számára is olyan dolgokat tudnak megoldani, amik pár évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek voltak. A kommunikációnak egy jó nagy része most már a számítógépeken keresztül zajlik. Az internet forgalomnak egy jelentős része az konkrétan az e-mailezés. Nem tudok számot mondani pontosan, de jelentős része az konkrétan maga az e-mail forgalom. Itt ugye az elsődleges előny maga a kommunikáció, az, hogy pillanatok alatt akár most már jelentős méretű üzeneteket is tudunk továbbítani a világ másik pontjára. Videókat, akár programcsomagokat. Az üzleti életnek is egy nagyon fontos infrastruktúrája az internet.

Netvilág: Mi az, ami hátrányt okozhat, akár egy-egy korcsoportnak, például egy középiskolásnak? Mi az, ami veszélyforrás lehet rájuk nézve?

Wettstein Tamás: Hátrány leginkább az ember. Az információ minél könnyebben hozzáférhető, minél könnyebben tudnak a fiatalok hozzáférni információkhoz, minél kevésbé tudjuk korlátozni a hozzáférést ezekhez, az információkhoz, annál veszélyesebb adatok kerülhetnek ki a kezeinkből. Illetve a fiatalok annál több olyan dolgot láthatnak, amit nem igazán kellene nekik. Most az internet éppen egy olyan stádiumában van, hogy a legnépszerűbbek ezek a közösségi oldalak, ahol mindenki részese lehet ezeknek az oldalaknak fejlesztésében. Felrakhatnak magukról információkat, képeket, videókat, ezen keresztül beszélgetnek. Sokkal több információhoz juthatnak hozzá, mint pl. a mi korosztályunk ennyi idősen, illetve sokkal több adat kerülhet ki a kezünk közül, amik veszélyesek is lehetnek. Vannak nagyon sokan, akik vissza is próbálnak élni ezzel, adathalász technikákkal. Bankkártyakódokat próbálnak megtudni, vagy egyáltalán személyes adatokat próbálnak összegyűjteni, és azután ki tudja, mire használják fel ezt.

A tinik többféle célra használják a digitális eszközöket. Jelentős részük szórakozás, kikapcsolódás gyanánt ül a géphez. Mások azért, hogy információkat gyűjtsenek.

Horváth Attila, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium Igazgatója: Úgy gondolom, hogy legfontosabb lenne a diákokkal, gyerekekkel megtanítani az etikus használatát az internetnek, nem pedig a szabatos használatát ennek. A mai világban, amikor ilyen kevés idejük van a gyerekeknek, az információszerzésnek az egyik legjobb formája. Mindenképpen könnyebb nagy tömegű információt gyűjteni interneten keresztül, mint a könyvtárban, ami nem biztos, hogy jó, mert a könyvnek szerintem úgymond olyan illata van, amit nem szabad hogy elveszítsünk, elfelejtsünk, de az idő úgymond pénz, tehát muszáj, hogy ehhez a másikhoz is nyúljanak a gyerekek.

Netvilág: Néha találkoznak téves információkkal is az interneten. Miként tud segíteni ezeknek a kiszűrésében egy pedagógus?

Horváth Attila: Meg kell tanítani arra, hogy ami információhoz jutunk, azt ellenőrizni kell. Tehát nem szabad elfogadni ellenőrzés nélkül. Ez lehet bármilyen komoly tudományos információ, illetve lehet akár a bulvárnak is az információja. Ha valaki elfogad ellenőrzés nélkül, az nyilvánvaló tévútra szalad. Nem beszélve arról, hogy az elvileg jó információt nyújtó honlapon is rengeteg tévedés van. Tehát ellenőrzés nélkül ezt nem szabad használni.

A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója informatikát oktató pedagógusként úgy látja, olyannyira előrehaladott a technikai kultúra, hogy bár a mai 30 évesek is ebbe a világba születtek, kevesebb időt töltöttek a számítógép előtt középiskolás korukban.

Horváth Attila: Egy 14-18 éves picit már érettebben gondolkodik, tehát jobban tudja, hogy mit szabad és mit nem, de az 5-6-osok elvesznek az ún. chat fórumoknál, azt hiszik, hogy az ugye elvileg felelősség nélkül tehetik, hogy nem tudják meg, honnan jön, amit feltesznek. Ez az etikához tartozik. Most ha az ember beleolvas egy ilyen elvileg anonim oldalra, ott a névtelenséget jó pár ember kihasználja, ezeket névvel nem mernék megcsinálni. Én ennek nem örülök nagyon, ezt tényleg független a mi gyerekeinktől, mert hála Istennek, nem a mieink vannak többségben ott. Sőt. De minden egyes embernek, gyereknek tudnia kell, hogy bármit, bárhol leír, azzal felelősséggel tartozik a leírtak iránt. Tehát nem lehet az, hogy felelőtlenül bármit leirogat, bárkit megsérthet.

A középiskolások számítógép-használati kultúrája jól tükrözi szocializációjukat.

Takács Aliz: Főként az iskolai feladatokhoz használom, mert például egy házi feladat megoldásánál sokszor arra kényszerülünk, amit napról-napra kell megcsinálnunk, nem biztos, hogy van időm arra, hogy könyvtárba menjek, esetleg egy könyvet vagy egy lexikont keressek. Ezért inkább az interneten van lehetőségem keresni, és ott szoktam, de mondjuk, bármikor megnézek egy filmet a TV-ben, vagy valami olyat hallok a rádióban, akkor, ha érdekelne, amiről hallottam, akkor az interneten szoktam rákeresni, mit írnak róla információként.

Netvilág: Naponta hány órát szoktál számítógép előtt tölteni?

Takács Aliz: Hát igazából, úgy elvétve 1-1,5 órát. De inkább 1 órát, általában nem olyan sokat. Van, amikor csak fél órát.

Netvilág: Milyen gyakran veszel a kezedbe könyvet?

Takács Aliz: Főként inkább nyáron, mert iskolaidőben inkább, amiből tanulok, abból természetesen többet, de amit saját magam szórakoztatására, ilyen regényeket, azokat inkább nyáron vagy az iskolai szünetekben van időm olvasgatni, úgyhogy ilyenkor azért a kötelezők mellett mindig keresek magamnak olyan könyvet is, amit csak úgy, mert tetszik, szeretnék elolvasni.

Netvilág: Nagyon sok helyen használják a mai tizenévesek a különböző rövidítéseket sms-ben, internetes oldalakon. Mi a véleményed erről?

Takács Aliz: Szerintem lehet az is, hogy menő, de inkább arra gondolok, hogy minél gyorsabban, minél kevesebbet kelljen írni. Ugye itt az mms-ben és sms-ben is az számít, hogy sürgős üzenet, vagy valami, akkor minél gyorsabban eljusson a címzetthez.

Netvilág: Elsősorban mi az, ami érdekel a világhálón?

Kálmán Petra: Minden nap használom az internetet. Tanév alatt főleg tanulás szempontjából, céljából. Amúgy a házikhoz több információt lehet gyűjteni és sokkal gyorsabb, mintha elmegyek egy könyvtárba, és kiveszek egy lexikont vagy egy könyvet. Az is benne van a pakliban természetesen, hogy az interneten sok a helytelen információ és ezt meg kell tanulni kiszűrni. Azt hiszem, ezt gyakorlás és több szájtot kell hozzá megnézni, hogy az ember el tudja dönteni, hogy most ez helyes vagy helytelen.

Netvilág: Sms-ezni milyen gyakran szoktál?

Kálmán Petra: Ez a kerettől függ, tehát naponta nem is, de hetente 1-2 sms-t szoktam általában irogatni, és hát a rövidítésekre visszatérve, szerintem nagyon sokan azért használják, mert fontos, hogy hány karakterből áll egy üzenet, mert teszem azt, ha 230 karakter áll rendelkezésünkre, akkor sokkal könnyebben beleférünk egy üzenetbe, ha rövidítünk pl: a „tegnapot” „T”napra vagy a „hogy”-ot egy „h” betűre, és ez így sokkal jobban belefér a keretbe. Főleg úgy, hogy a gyerekeknek, tinédzsereknek nincsen keresetük, és a szüleik szoktak feltöltőkártyára pénz adni.

Netvilág: Véleményed szerint az internet térhódításának hatására háttérbe szorultak- e a könyvek. Te személy szerint milyen gyakran olvasol könyveket és milyen témák azok, amik érdekelnek?

Nagy Linda: Személy szerint nem gondolom. Én sokkal többet olvasok könyvet, mint az internetet. Nekem a szemem sem bírja. Tehát én inkább egy könyvhöz nyúlok, mint hogy az internetről letöltsek egy elektronikus könyvtárból. Én nálam az egy napi rítus, hogy minden nap elalvás előtt még szánok a könyvemre egy negyedórát, 20 percet, ez nálam minden este az elalvást segíti, és nagyon szeretek este olvasni.

Netvilág: Ez az az a kor, a tini korszak, amikor a legtöbb baráti kapcsolat szövődik. Te inkább személyesen találkozol a barátaiddal, vagy erre is használod az internetet?

Nagy Linda: Akik közel élnek hozzám és meg van a lehetősége a találkozásnak, azokkal szeretek személyesen találkozni, de például van sok barátom, ismerősöm, rokonom, akik akár több 100, több ezer kilométerre élnek tőlem, és akkor nagyon praktikus, hogy akár webkamerán is láthatjuk egymást, mintha egymással szemben beszélgetnénk, tehát szeretem az internetet is, de ha van lehetőségem, akkor inkább személyesen találkozom a barátaimmal.

Netvilág: Miként hat a középiskolások mindennapjaira a digitális kultúra, ez a felgyorsult világ? Jut-e szabadidejük olvasásra, mi erről a tapasztalat?

Karáth Anita pedagógus: Azt gondolom, hogy digitális kultúra térnyerése megváltoztatja diákok olvasási szokásait, és nyilván, ha az olvasásról beszélünk, akkor az írást is el kell, hogy mondjuk. Az írási szokásaik is változnak, és ebben a gimnáziumban az 5. évfolyamtól a 13. évfolyamig követhetjük nyomon ezt a változást, és kisgimnazisták és nagy gimnazisták esetében is észrevehető ez a jelenség. Nem elsősorban negatív folyamatról van szó, hanem egy olyan változásról, melyben átalakulnak a szokásaik. Sokan sokkal több időt töltenek számítógép előtt, mint akár a mi gimnazista időnkben vagy a szüleink idejében. Ez egyfajta elzárkózást is jelenthet, mondjuk a személyes kontaktokat illetően a hétköznapokban, viszont olyan kapcsolatokat is ki tudnak alakítani a digitális tér segítségével, amely mondjuk a személyes életükben kevesebb eséllyel fordulhattak volna elő. Így egyik oldalon megszorítás, a másik oldalon pedig lehetőségek bővülése figyelhető meg. Nyilván nagyon sok kérdés van, még mondjuk a helyesírás kérdése, ami biztos, hogy a digitális világban nem követelmény. Viszont nekünk, tanároknak sokkal nagyobb erőt kell fordítanunk az órán, hogy kiküszöböljük vagy visszatereljük egy olyan normális mederbe a helyesírást, ami elvárható egy maturálni készülő diáktól.

Netvilág: Pszichikailag milyen hatások érik a mai középiskolás fiatalokat az internet világában?

Dr. Harkányi Éva pszichológus: Nagyon sokféle tapasztalat gyűlt össze ezzel kapcsolatban, jó és rossz tapasztalatok természetesen. Az internet és a számítógép segítségével rengeteg információhoz juthatnak a fiatalok, ami segítheti a munkájukat, felkészülésüket. Ami problémát szokott jelenteni, hogy nincs erejük, energiájuk szűrni az információkat, gyakran ragadnak olyan oldalakon, amik nem tartoznának éppen a keresett anyaghoz, valamiért felkeltik az érdeklődésüket, és aztán így órák mennek el az életükből naponta olyan tevékenységre, ami igazán később nem kerül feldolgozásra, integrálásra, és feleslegesen eltöltött időnek bizonyul.

Netvilág: Mennyire van párhuzamban a valós világ és a virtuális világ?

Dr. Harkányi Éva: Ez is egy nagyon érdekes kérdés. Nyilván attól is függ, hogy mennyire érett személyiségű ember használja a virtuális világ adta lehetőségeket. Minél éretlenebb valaki, annál hajlamosabb arra, hogy összekeverje a valóságot a képzelet világával, és annál veszélyesebb ez természetesen. Arra gondolok, hogy igazán személyiségformáló ereje, a bajban segítséget nyújtó társ lehetősége az a valódi kapcsolatok segítségével kerülhet az utunkba. Úgy gondolom, hogy a hálón keresztül olyan barátságokat kötni, olyan szoros emberi kapcsolatokat felépíteni, amelyek aztán az egész életünk folyamán segítségünkre lesznek, örömünkre lesznek, nem nagyon lehet.

Netvilág: Nagyon népszerűek napjainkban a különböző közösségi oldalak, társkereső oldalak. Egy-egy párkapcsolatra milyen hatással lehet éppen a tizenévesek körében?

Dr. Harkányi Éva: Ez is roppant érdekes, és talán egy kicsit tágabb időkeretben is gondolkodhatunk. Szorongó kamaszok, akik a tényleges szemtől-szemben helyzetben nem mernek vagy nem tudnak megpróbálkozni a partnerkereséssel, nekik segíthet esetleg, hogy a virtuális világban próbálkoznak, de ahogy az előbb mondtam, éppen ők veszélyeztetettebbek is, hogy lépre mennek, hogy rossz kapcsolatokat kötnek, vagy álomvilágba kerülnek, vagy nagyot csalódnak. Természetesen a felnőttek vagy a fiatal felnőttek világából is tudok olyat, aki az interneten keresztül társkereső oldalon keresztül talált jó párt magának, és olyat is, aki nagyot csalódott, nagyot bukott ezzel. Nyilván nem lehet azt mondani, hogy jó ez a dolog, vagy rossz. Itt van, találkozunk vele, és használnunk kell, és talán arra kell megtanítani a fiatalokat, hogy hogyan lehet ezt okosan, mértékkel vagy kontroláltan használni.

Netvilág: Az internet és egyáltalán a digitális kultúra pozitív hatásaival mindannyian tisztában vagyunk, de vannak-e negatív vagy hátrányos következményei ennek a dolognak?

Nadrai Lászlóné szociológus: A nem tudásnak általában vannak hátrányos következményei. Az egyetlen nagy esélyünk az EU-hoz való felzárkózásra éppen a digitális kultúra gyors és hatékony elsajátítása számunkra. Ugyanis alapvető, hogy alkalmazkodjunk a környezetünkhöz. Ebben a középiskolások és főiskolások élen járnak. Magyarországon egyébként nagyon rossz a helyzet. A 16-74 éves korosztálynak mindössze a 28 %-a, aki internethasználó, viszont a 16-24 éves korosztálynak 75 %-a, és itt az európai átlag 85 %. Tehát ezek a fiatalok és maga az oktatásirányítás és maga a társadalom is felismerte, hogy ez egy óriási lehetőség arra, hogy kitörjünk egy korábbi gettóból, egy kommunikációs gettóból. Persze ehhez kellet, az hogy a technológia technika óriási fejlődésen menjen keresztül, kellett hogy az oktatás felismerje, hogy a számítástechnikát órarendszerűen oktatni kell, hogy a gyerekeket meg kell ismertetni az informatika alapjaival. Tehát sok mindennek össze kellett jönni ahhoz, hogy ezt a jó eredményt, a 75 %-ot elérjük. Én nagyon bízom abban, hogy ezen a területen nem lesz visszaesés. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy óriási hátrányban vannak mindazok, akik nem tudnak megismerkedni ezzel a technikával, ezzel a technológiával. A kutatások azt is mutatják, hogy Magyarország nyugati és keleti régiói között nagyon nagy különbség van. A „regi” kutatásban szerepeltek olyan városok, amelyek Nyugat-Magyarországon helyezkednek el és szerepeltek olyanok, amelyek Kelet-Magyarországon vannak. Nyugat-Magyarországon a középiskolás fiatalok 60 %-a otthon tud internetezni. Kelet-Magyarországon 35 %-a. Átlagban a családok több mint 50 %-ában van számítógép. Internet már nem mindenkinél van, de talán nem fog azért olyan nagyon emelkedni az ára, hogy nem tudják megfizetni. Úgy gondolom, hogy a másik nagyon fontos dolog, hogy 40 év alatti felnőttek már jobban internethasználók és számítógéphasználók. Az afölötti korosztály az sajnos nem. Tehát ez a nagyon rossz magyarországi átlag, utolsók vagyunk Európában, vagy utolsó előttiek, ez sajnos abból adódik, hogy pontosan a 40 feletti korosztály, de különösen az 50 és 60 feletti korosztály sajnos nem él ezzel az eszközzel.

Netvilág: Lehetőségnek lehetőség, ahogy ön fogalmaz, de mi történik akkor, ha túl korán szembesülnek tulajdonképpen akadály nélkül a gyerekek a digitális kultúrával, milyen hatásokat eredményezhet ez?

Nadrai Lászlóné szociológus: Én úgy gondolom, alapvetően pozitív hatásokat, olyan kompetenciákat szereznek, amivel az életben boldogulnak. Nekik már nem lesz gond az, hogy bankkártyát kell használni, nem lesz gond, hogy az okmányirodába bejelentkezik, nem gond az, hogy az adóbevallását elektronikusan kell elküldeni. Tehát ezek a gyerekek ebbe születnek bele. Olyan ügyesen kezelik a DVD-t, a CD-t, mint a középiskolások és nagyon pici kortól. Ugyanakkor nyilván hátrányai is vannak, mert ha ez nem párosul azzal, hogy egy gazdag kapcsolati háló veszi körül a gyereket, hogy más gyerekekkel együtt játszik, hogy elviszik sétálni a játszótérre, hogy a rokoni kapcsolatokat ápolják, elmennek kirándulni, akkor egy beszűkülés jelentkezik. A tiniknél a legveszélyesebb, ugyanis nekik nagyon sok problémájuk van egyébként a világgal, párkapcsolatokkal. Nem kell itt szerelemre gondolni mindjárt, hanem egyáltalán társakkal való kapcsolatukban. Egymás bántása nagyon jellemző ebben a korosztályban. Tehát ha itt nem találnak olyan közösségre, amelyek segítenek a problémáikat megoldani, nincsenek barátaik, nincsenek jó értelmű haverok, akkor marad a számítógép, marad az internet, és nyilván ennek a túlhajtása a függőség, az okoz alapvető problémát.

Netvilág: Esetleg a személyiségfejlődésre is hathat károsan a gyors információáramlás, vagy ezzel az összefüggést még nem mutatták ki?

Nadrai Lászlóné szociológus: Mindenképpen probléma az internethasználat abban az esetben, ha nem tud szelektálni, ha azt nem tanítjuk meg a fiataloknak, hogy a rendkívül gazdag tartalomból mit is használjon, és tudja-e kontrolálni mindazt a tartalmat, ami rendelkezésre áll. Tehát tudja-e, melyek azok a honlapok, ahol szakértők állnak a tartalom mögött, vagy pedig elfogad mindent, ami az interneten megjelenik, mert az ott megjelenik. Ezt meg kell tanítani, ez a következő időszak óriási felelőssége, mert hogy gombamód szaporodnak a honlapok, amelyek nagyon jó tartalmakat is jelentenek, csak nem mindenre kapunk valamilyen választ, de a válasz hiteles-e? Ha betegek vagyunk, mégis csak el kell menni orvoshoz, holott el tudunk olvasni sok mindent az interneten, de hát már mégse magunkat gyógyítsuk! Ez egy alapvető kérdés. Viszont rendkívül sok mindenhez hozzá tudunk férni. Az internet nagy előnye előnye, hogy gyors, hogy nagyon sok mindent meg tudok egy helyen, kényelmesen, viszont tényleg óriási hátránya, hogy függőséget okozhat, hogy egyoldalú tájékozódásra késztet. Mert hát azért könyveket is kellene olvasni, televízióban filmeket nézni, rádiós műsorokat hallgatni, tehát a kultúrának más elemeit is megnézni, nem csak a digitálisnak.

Az internethasználat aránya a középfokú oktatásban tanulók között az egyik legmagasabb, s valószínűleg, hogy ők töltik el a legtöbb időt szörföléssel vagy annak tűnő böngészgetéssel. A különböző portálok, híroldalak rengeteg információt, újdonságot közölnek. Ezek tartalma és értéke nagyon sokféle lehet. Kétségtelen, hogy az internet térhódítása óriási változásokat hozott az életükben. Bár a rövid idő alatt duplázódó adatmennyiségben a tudományos szempontból túlnyomó értéktelen dolgok vannak, azért bizton állítható, aki keres, az talál. Hatalmas mennyiségű tudásanyag érhető el néhány kattintással, s a tehetséges érdeklődő fiatalok sokat tanulhatnak, profitálhatnak ebből. A legfontosabb dolog, amit az internet adott az emberiségnek, az a tudás, ami bárki számára elérhetővé vált.

Ingyenes internet és elektronikus ügyintézés. Informatikai napot tartottak a debreceni Méliusz Központban. A rendezvényen gyerekeknek és felnőtteknek is kínáltak programokat. Ma minden olvasó ingyen internetezhetett a Méliusz Központban. A látogatók emellett hangoskönyvet is hallgathattak. Az oktatótermekben pedig előadáson vehettek részt. Itt megismerkedtek az elektronikus ügyintézéssel. Volt baba-mama foglalkozás, és a szülőknek szóló honlapokat is bemutatták a Méliusz Központban.

Hivatalos ügyintézés, internetes bankolás, munkahelyhez jutás – három fontos szempont a 40-50 évesek internetes szokásainak feltérképezéséhez.

Székesfehérváron az önkormányzat e-közigazgatási rendszert is működtet a honlapján. Itt a parkolási büntetés befizetésétől elkezdve, az építési engedély kérelemig, akár a közterület foglalási engedélyig is intézhetők az önkormányzati ügyek. Nézzük, hogy pontosan melyek is ezek! Gede Istvánt a Székesfehérvári Polgármesteri Hivatal internet referensét kérdezzük.

Netvilág: Székesfehérvár önkormányzata a honlapján milyen e-közigazgatási funkciókat működtet?

Gede István: Nagyon sokrétű az e-közigazgatási szolgáltatásunk. Kezdve az okmányirodai időpont bejelentkezéssel, folytatva az űrlapok letölthetőségével, illetve az elektronikusan indítható ügyeken át, a teljes körű internetes szolgáltatással.

Netvilág: Melyek ezek közül a legnépszerűbbek a székesfehérváriak körében?

Gede István: A leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás az okmányirodai időpontfoglalás. Ezt követi az űrlapok internetes letöltése és benyújtása, melyet az állampolgárok az otthonukban végezhetnek el. Ez azért is hasznos, mert nem kell az ügyfélnek bemennie a hivatalba egy-egy hivatalos papír kitöltéséhez. Népszerű szolgáltatásunk még az adóügyekkel kapcsolatos egyenlegek lekérdezése, ezalatt lehet érteni a gépjármű- és súlyadó szolgáltatást, illetve a cégek telephelyeit érintő iparűzési adót.

Netvilág: A legmagasabb szintű szolgáltatás jelenleg a parkolással kapcsolatos, hiszen a város honlapján kártyás befizetéssel akár a parkolási büntetést is rendezni lehet.

Gede István: Igen. Ha lehet ilyet mondani, valóban népszerű és sokan igénybe is veszik ezt a lehetőséget. Akik nem fizetnek parkolási díjat, és büntetést szabnak ki rájuk, ezzel a lehetőséggel még mindig jobban járnak, hiszen a büntetés értéke napról napra növekszik. A honlap segítségével pedig egyetlen tranzakció igénybevételével kiváltható a bírság.

Netvilág: Az e-közigazgatási funkciókat négy kategóriába sorolják. Melyek ezek, és a legmagasabb kategória miért nem túl népszerű annak ellenére, hogy az ügyfélnek tulajdonképpen fel sem kell állnia a gép elől?

Gede István: A négy szint létrehozását az Európai Unió ajánlotta. Az első szinten információkat lehet kapni az ügyintézés helyéről, mikéntjéről és a szükséges iratokról. A második szinten már letölthető űrlapokat lehet találni a honlapon, amely azért előnyös mert otthon kitölthető. A harmadik szinttől kezd igazán érdekessé válni az elektronikus ügyintézés. A letöltött űrlapot az otthoni számítógépen ki lehet tölteni, és lehetőség nyílik arra, hogy elektronikusan vissza is küldje azt az ügyfél. Tehát nem szükséges az ügy elindításához a személyes megjelenés. Az illető visszajelzést kap arról, hogy az ügye hol tart, és amikor a végeredmény megszületik, csak akkor kell az ügyfélnek személyesen megjelenni a hivatalban. A negyedik szint a teljes körű elektronikus ügyintézés. Ez azt jelenti, hogy az ügyfélnek egyáltalán nem kell személyesen megjelennie a hivatalban. A harmadik és a negyedik szinttől kezdve egyébként vagy ügyfélkapus rendszerben kell lennie az illetőnek, vagy pedig digitális aláírása kell, hogy legyen. Utóbbi csak a négyes szinthez szükséges. Az ügyfélkapus azonosítót egyébként az okmányirodában lehet megigényelni. Miután megkapta, onnantól kezdve digitális úton bejelentkezve tudja intézni az ügyeit. A digitális aláírás egy kicsit bonyolultabb, és fizetni is kell érte. Az emberek többsége jelenleg inkább az ügyfélkapus szolgáltatást használja.

Netvilág: Készült-e már arra vonatkozólag statisztika, hogy melyik korosztály veszi igénybe leginkább a város honlapjának a szolgáltatásait? Tudható-e, hogy például a középkorosztály mennyire használja ezeket a funkciókat?

Gede István: Látogatottsági statisztikáink természetesen vannak. A honlapra naponta átlagosan 4-5 ezren kattintanak, adózási időszakban még többen. A korosztályra vonatkozó konkrét statisztika viszont nincsen. Az indított ügyek azonban arra engednek következtetni, hogy a középkorosztály veszi igénybe a leginkább a szolgáltatásainkat. Feltételezhetően ugyanis nem a legfiatalabb korosztály kér információkat az adóügyek alakulásairól. Az elintézett okmányirodai ügyek szintén erre engednek következtetni.

Netvilág: A tavalyi és a tavalyelőtti évben is az év honlapja díjban részesült a szekesfehervar.hu. Ez elégedettségre adhat okot, vagy folytatják a fejlesztéseket?

Gede István: Nagyon örültünk, hogy értékelték a munkánkat. Valóban a Magyar Marketing Szövetség is az év honlapjának választotta a portálunkat önkormányzati kategóriában, illetve nyertünk egy e-Goverment díjat. Számunkra nincs megállás. Folyamatosan ösztökéljük magunkat, hogy minél magasabb szolgáltatást nyújthassunk ügyfeleink számára. Célunk, hogy a lehető legtöbb ügyet a hármas, négyes szintre fejlesszünk, egyaránt kiszolgálva ezzel a lakosság és a vállalkozások igényeit.

Netvilág: Fontos tényező, hogy a hivatalban dolgozó munkatársak értsenek a számítógéphez. Az ő tudásuk megvan, vagy folyamatos a képzés a Székesfehérvári Polgármesteri Hivatalban?

Gede István: Mindkettő állítás igaz. Három fő pillérre helyezném az elektronikus szolgáltatás sikerét. Eszközállomány, programállomány és megfelelő tudásszint. Ezekre pályázati pénzek és saját források is rendelkezésre állnak, de szerencsére befektetőkben sincs hiány.

Netvilág: A középkorú kollégák mennyire képzettek a fehérvári Polgármesteri Hivatalban, illetve mennyire szorulnak segítségre az informatika terén?

Gede István: Természetesen vannak olyan kollégák, akik eleve fogékonyabbak, jobban haladnak a korral és vannak olyanok is, akik nehezebben. A szándék viszont mindenféleképpen látszik az összes korosabb munkatársunkon. Aki egy kicsit nehézkesebben boldogul, arra több figyelmet fordítunk, és igyekszünk mindenkit egy szintre hozni. Panaszra mindenesetre semmi okunk.

***

Egyre népszerűbb az internetes bankolás. Tehát amikor az állampolgárok bankügyfelei interneten keresztül a nap 24 órájában intézhetik ügyeiket. Az ötödik legnépszerűbb magyarországi bank 40 és 50 év közötti ügyfelei körében, 16 százalékos az e-banking használati arány. Bencsik Istvánt, a székesfehérvári Raiffeisen Bank fiókigazgatóját kérdezzük.

Netvilág: Az ügyfelek általában mire használják a bank internetes szolgáltatásait?

Bencsik István: Az internet bankolás egyre népszerűbb és szerteágazóbb. A legjellemzőbbnek a számlaegyenlegek lekérdezése nevezhető. De népszerűek a forintlekötések és az eseti forintátutalások is. Ezek mellett devizaátutalásokat is szoktak kezdeményezni, csoportos beszedési megbízásokat szoktak megadni, ezeket törölni.

Netvilág: Internetes vonatkozásban az önök pénzintézete többször lett az év bankja. Mennyire érzik, hogy az ügyfeleik megbíznak az internetes bankolásban, hiszen hallottunk olyan esetekről is amelyek egy kicsi bizalomvesztésre adhatnak okot?

Bencsik István: Valóban támadások a bankok ellen, de én azt gondolom, hogy ezt a bankszektor a lakossághoz intézett kommunikációjával jól kezelte le. Azt gondolom, hogy mostanra helyreállt a bizalom, hiszen minden egyes eseti problémát kezelt a bankszektor.

Netvilág: Ha valaki e-bankolásra szánja el magát, mit kell tennie a gyakorlatban, hogy szándékát megvalósítsa?

Bencsik István: Minden ügyfél, amikor számlát nyit a bankban, eldöntheti, hogy kívánja-e igénybe venni a pénzintézet internet szolgáltatásait. Erre kollégáink minden esetben rákérdeznek. Amennyiben igen, akkor kapnak egy titkos belépési kódot amellyel egy kettős védelmi rendszeren keresztül tud belépni a hálózatba. A mi bankunkban arra is van mód, hogy az ügyfél egyszeri belépésre kap jogosultságot, amellyel egy tranzakciót végezhet el. Ilyenkor sms-ben küldjük el a titkos kódot. Ezt azért is szeretik az emberek, mert manapság már szinte mindenki rendelkezik mobiltelefonnal.

Netvilág: A 40-50 éves korosztály az, akik már rendelkeznek valamennyi megtakarítással. Ők milyen arányban veszik igénybe az e-bankingolás lehetőségét?

Bencsik István: Én konkrét számot fogok mondani. Hogy ez most sok vagy kevés, ez megítélés kérdése. Ennek a korosztálynak a 16 százaléka e-bankingol rendszeresen. Lehetne ez talán több is, de én a jövőben mindenképpen fejlődésre számítok ezen a téren is, hiszen ennek a korosztálynak idő kell az új dolgok befogadására, emlékezzünk csak a mobiltelefonok megjelenésére és későbbi elterjedésére. Továbbra is fontosnak tartom viszont a személyes ügyintézést, hiszen az internet ezt nem minden esetben tudja kiváltani.

Netvilág: Volt-e például már olyan visszajelzés, hogy valaki azért nem használja az internetes bankolást, mert túl bonyolultnak találja? Vagy éppen ennek az ellenpéldája, hogy csak azért tanulta meg a számítógépet alkalmazni, hogy a számláit be tudja fizetni?

Bencsik István: Mindkettőre van példa. Létezik olyan ügyfél, aki ragaszkodik a személyes ügyintézéshez, de sokan vannak azok is, akik az egyszerűség és a gyorsaság miatt nagyok sok pénzügyet a számítógépen keresztül intéznek el. A személyes ügyintézés azonban mindenképpen szükséges, hiszen ha probléma adódik, sokkal könnyebb a kommunikáció egy diszpécserrel.

Netvilág: Van arra példa, hogy valaki ,,eltévedt", esetleg nem azt csinálta az internetes bankfelületen, amit szeretett volna, és ezért kezdeményezett személyes kommunikációt a bank valamelyik munkatársával?

Bencsik István: Érdekes a kérdésfelvetés, de ilyenről egyelőre nincs információm. Szerintem aki használja az internet bankolást, elég jól képben van a szükséges tudnivalókkal. Tehát úgy vélem, aki meri használni, ért is hozzá.

***

A Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ Székesfehérvári irodája két év alatt 33 számítógép-kezelői tanfolyamot indított el, amelyre megközelítőleg 600 ember jelentkezett. Mekkora előnnyel találhat munkát magának az 40-50 év közötti állampolgár aki rendelkezik számítógépes tudással? A kérdésre Pákozdi Szabolcs, a székesfehérvári munkaügyi központ főigazgató-helyettese válaszol.

Pákozdi Szabolcs: Számítógép ismeret és internet használati tudás nélkül manapság nem igazán lehet munkát találni szinte egyetlen területen sem. Ha azt nézzük, hogy kinek van papírja arról, hogy elvégzett valamilyen számítógépes tanfolyamot, akkor 5-6 százalékról beszélünk, ami nagyon kevés. A nagy többség valamilyen módon elsajátítja az alapokat, sok esetben viszont ez a tudás nem elég ahhoz, hogy egy munkahelyi pozíció betöltésére elegendő legyen.

Netvilág: Szükséges egy munkahely betöltéséhez a papír?

Pákozdi Szabolcs: A munkáltatók a legtöbb esetben felvételnél a számítógépes ismeretet jelölik meg kritériumként. Ehhez nem feltétlenül kell egy dokumentum, de hogy ismerni kell az Exell, a Word és az internetes programokat, az egészen biztos. Ehhez az ECDL a leginkább ismert és megfogható bizonyítvány.

Netvilág: Mennyire népszerűek a Munkaügyi Központ által szervezett tanfolyamok és mennyit szerveznek?

Pákozdi Szabolcs: Óriási a túljelentkezés, és a tanfolyamok jelentős hányadát éppen a 40 év feletti korosztály végzi el. Ők a tapasztalatok szerint sokkal komolyabban veszik a felkészüléseket és a vizsgát, mint a fiatalok. Nem véletlenül. Hiszen éppen ők azok, akik tudják, hogy alkalmazkodniuk kell a munkáltatók elvárásaihoz.

Az internet nemcsak az információszerzésben segít és szórakoztat, hanem csökkenti a társadalmi különbségeket. Ezt vallja az a roma alapítvány, ami most 7,5 millió forintos pályázati pénzből vásárolt számítógépeket Nyíradonyban. A közösségi házban mindenki kedvére használhatja a laptopokat, tanulhat és pályázatokat írhat, de zenét is hallgathat.

Nehezen indul a motoros az akadálypályán. Akár szimbolikus jelentése is lehet a számítógépes játéknak a nyíradonyi közösségi házban. Azért vásárolt 7 laptopot a helyi roma alapítvány, hogy a fiataloknak segítsen az indulásban.

Volt egy pályázati lehetőség a Netrekész program keretében, amit az e-Magyarország program indított el, ezt pályáztuk meg, és ennek keretében vettünk informatikai eszközöket – mondta el Balogh Julianna, a Jobb Jövőért 2000 Alapítvány alelnöke.

Persze nemcsak játszani szoktak a roma fiatalok a számítógépeken, az internet segít a mindennapi munkában és a tanulásban is.

Én mint háziasszony, nekem receptek letöltésére nagyon jó, mivel van egy iskolás kisfiam, neki pedig a tanulmányaihoz nagyon sok segítséget nyújt – hallhattuk Szlifka Mónikát.

A Jobb Jövőért 2000 Alapítvány 9 éve dolgozik a településen. Az a céljuk, hogy a nyíradonyi romák könnyebben találjanak munkát. A legfőbb problémát az okozza, hogy kevesen rendelkeznek szaktudással. Anélkül pedig nehezen találnak állást.

Több tanfolyamot is vezettünk már le, ebben van egy kőműves tanfolyam, varró tanfolyam és különböző ágazatokban csináltunk még tanfolyamokat, és ez a pályázat, ez a netes pályázat éppen ráépül ezeknek a tanfolyamoknak a folytatására – nyilatkozta Sarkadi Antal, a Jobb Jövőért 2000 Alapítvány elnöke.

Abban is segítenek, hogy az alapvető számítástechnikai ismereteket megszerezzék a romák, így könnyebben tudnak tájékozódni például a pályázati lehetőségek között is.

Számomra a legfontosabb a pályázat, pályázati letöltés és az APEH honlapja – mondta el Szlifka Tünde.

A Netrekész programban most 7,5 millió forintos pályázati forrást nyert az alapítvány. Ebből a pénzből 1 millió forintot költöttek a laptopokra és az internet előfizetésekre.

Lehetőséget kapunk arra, hogy ezeket a számítógépeket tudjuk hasznosítani, a fiataljaink bekapcsolódjanak a magasabb kultúrát szorgalmazó másságba, akik már magasabb szinten viszik ezeket az ismereteket. Igaz, hogy még gyerekcipőben járunk, de próbálkozunk zárkózni felfelé – hangoztatta Sarkadi Antal elnök.

A maradék pénzből tanfolyamokat szerveznek. Emellett azt is tervezi az alapítvány, hogy más településeket is bevon a programba.

Különleges helyzetben vannak ők. Olyan ajándékot kaptak az élettől, amely hazánkban keveseknek adatik meg. Számukra a mindennapok nyüzsgéssel, állandó vibrálással vannak tele, és ritkák azok a pillanatok, amikor magukra maradnak. A nagycsaládos szülők és gyerekeik körül mindig történik valami, csak egy dolog állandó: a kapcsolat. …legyen az személyes vagy a világhálón keresztüli.

Ilonka és Dani testvérek. Egy négygyerekes család tagjai. Bár mindketten hozzászoktak ahhoz, hogy osztozniuk kell, egyvalamiben mégis szerencsésnek mondhatják magukat: mindketten rendelkeznek számítógéppel és internetes kapcsolattal is.

Szűcs Dániel: Ez a számítógép itt mellettem az enyém. Leginkább csak én használom, néha édesanyám ideül, dolgozik, vagy amikor nem vagyok otthon, a húgaim MSN-eznek rajta, amikor az ő gépük nem működik, vagy hasonlók. Nem szívesen hagyom, hogy hozzányúljanak a gépemhez, de, hogyha muszáj, akkor természetesen igen. Például a múltkor, amikor a kórházban voltam, kistesóm behozta a laptopját, és akkor ő itthon az enyémmel dolgozott, én meg bent az övén néztem a filmeket.

És hogy milyen filmet? Nos, Dani hobbija a bicikli – ezt a sportot már több mint 5 éve űzi. Hogy maradandó emléke legyen ennek az extrém sportnak a legszebb pillanatairól, gyakorlatait videón is megörökítette.

Szűcs Dániel: Az ország minden pontján találhatóak biciklisek. Tartjuk is a kapcsolatot, jó barátságban vagyok mindegyikkel. A kapcsolatot leginkább MSN-en tartjuk, ugye internetes beszélgetés, vagy akár e-mail, képeket küldözgetünk egymásnak, nyomon tartjuk, ki hogyan fejlődik. A srácokkal rendszeresen beszélgetünk, akikkel jobb barátságban vagyunk, minden este vagy hetente, ki, mikor elérhető.

Mert hogy a lényeg az elérhetőség. A fiataloknál pedig különösen jellemző az, hogy hazatérve első dolog a számítógép bekapcsolása, majd pedig a különböző azonnali üzenetküldő programok indítása, hogy úgynevezett online módban szükség esetén bármelyik ismerős rendelkezésére állhassanak.

Ilonka még csak 8 éves, ám a Szűcs család legkisebb tagja is birtokol egy gépet. Ő leginkább játszani és beszélgetni szokott az interneten.

Szűcs Ilonka: Én a Startlapon szoktam vele játszani, van IWIW-em, és Myvip-em, azon is szoktam beszélgetni, vagyis csak üzenek nekik. Van MSN is, azon is szoktam a lányokkal beszélgetni, meg Danival is, és ha fenn van Gábor, akkor vele is szoktam MSN-ezni.

Szűcs Dániel: A számítógépet még rengeteg más dologra is lehet használni. Ugye a képen láthatjuk a videókat. Videót lehet vágni, a fényképeket, amiket elkészítünk, akár a bicajozásról, akár tájképet, akkor azt meg lehet szerkeszteni. Játszani lehet a számítógépen, rengetegen játszunk online is akár, vagy csak saját szórakoztatásra. Ugyanakkor tanulásra is lehet használni. Rengetegszer házidolgozathoz nyújt segítséget. Gyűjtőmunka egy-egy költőről vagy fizikusról – meg lehet találni mindent az interneten. A fogalmazásíráshoz is szoktam használni, mert a költőkről rengeteget kell írnunk.

A négygyerekes Szűcs családban nemcsak a gyerekek használják nap, mint nap a számítógépet. Ágoston, a családfő ugyan csak egy-egy játék erejéig ül le a gép elé, ám felesége, Katalin munkájához nélkülözhetetlen eszköz a komputer.

Szűcsné Hlavicza Katalin: Már az egyetemen is tanultam számítástechnikát, de az javában a számítástechnika hőskora volt. Általános iskolás és középiskolás koromban is foglalkoztam vele, de akkor még csak a Commodore volt a számítógép. Az még nagyon a kezdetek kezdete. Egyetemen, amikor számítógépet, programozást tanultam, akkor még csak hallomásból tudtuk, hogy létezik PC. Akkor mi még nagy gépen tanultunk, egy R32 volt az egyetemi számítógép, ahol a számítástechnika hőskorát lehetne elmesélni: időosztásos operációs rendszer. Egy laborban volt 16 terminál, ahol mindenki bepötyögte a maga programját, azt szerencsés esetben egy mágnesszalagon rögzítették, de volt olyan, hogy egy lyukkártyáról, egy lyukszalagon, éjszaka az operátorok lefuttatták a rögzített programot, másnap pedig kaptunk egy litániát, hogy hány pontosvesszőt, meg egyéb színtaktikai hibát ejtettünk a programban. Ez korántsem olyan volt, mint a mai számítógépezés. Aztán, ahogy a szakmámban is előrébb jutottam és fejlődött az informatika, láttam, hogy muszáj a számítógéppel, a számítástechnikával tovább fejlődni, mert ha ez elmegy mellettem, akkor sosem fogom utolérni. Amikor a gyerekek kezdtek nagyobbak lenni és volt a Sulinetes lehetőség, akkor igyekeztünk mi is beruházni. Hálózatba kötöttük őket, úgyhogy most már minden számítógépen van internetes kapcsolat, így kitárult a világ előttem is és a gyerekek előtt is. Az internet használata a munkahelyemen eléggé szakmaspecifikus. Területi főenergetikus vagy a MÁV-nál. Helyileg Miskolcon ülök egy irodában, s bár a területemre sok helyre kijárok, de végül is, fizikailag mégiscsak itt vagyok. Bátonyterenyétől Sátoraljaújhelyig hozzám tartozik egy hatalmas nagy terület, ahol a kapcsolattartás akár a szolgáltatókkal, akár az önkormányzatokkal, akár a vasút bérlőivel, fogyasztóival nagyon sokszor interneten, nagyon sokszor telefonon történik. Igyekszünk a papír alapú levelezést csökkenteni: mindent elektronikusan, e-mailben intézünk, jószerivel ez már szinte a számítógép nélkül megoldhatatlan lenne.

A számítógép tehát - nyugodtan mondhatjuk - a család minden tagja számára hasznos, bizonyos esetekben pedig nélkülözhetetlen. Hiszen mennyivel könnyebb a dolga a mai fiataloknak, amikor csupán néhány betű beírásával a keresőbe például egy-egy fogalmat, pillanatokon belül megismerhetnek az internet segítségével, vagy mennyivel egyszerűbb a szülő munkája, ha használhatja a különböző, speciális számítógépes programokat, feladatai elvégzéséhez.

A borsodi megyeszékhelyen a nagycsaládosok egyesületbe tömörültek, a szervezet már hosszú évek óta segíti a sokgyermekes családokat. A miskolci klub a kezdetek kezdetén maga sem rendelkezett számítógéppel – manapság azonban megkönnyíti a programok szervezését és a kapcsolattartást a PC.

Korom Lászlóné, a Miskolci Nagycsaládosok Egyesületének elnöke: Egyesületünk tartja a kapcsolatot az országos egyesülettel, azért is, mert annak tagegyesülete vagyunk. A levelezésünk számítógépen történik. Úgy gondolom, egy jó kapcsolat, ami most kialakult közöttünk. A számítógépünknek története van. Mi nonprofit szervezetként anyagilag nem nagyon vagyunk ellátva, így az első és a mostani, második számítógépünket is adományként kaptuk. Azonban tudni kell, hogy ahhoz, hogy az egyesületünk jól működjön, tartani kell a kapcsolatot több szervvel is, így az önkormányzattal és a nagyvállalatokkal. A mostani számítógépünket karácsonykor kaptuk a polgármestertől. Kaptunk hozzá egy multifunkcionális nyomtatót is, ezen szoktuk kinyomtatni a leveleket, amelyekkel szorosan tudjuk tartani a kapcsolatot a családokkal és az országos egyesülettel. A számítógép nagy segítség, hiszen amíg nem volt, addig kézzel írottan, papír alapon intéztünk mindent. Amint azt látni is lehet, nekünk egy nagyon kicsi irodánk van, tehát még a levelek tárolása is nehézségekbe ütközik. Ma, a számítógép és a nyomtató segítségével lényegesen könnyebb a dolgunk. Azoknak a családoknak, ahol van számítógép, a leveleket elektronikus úton továbbítjuk.A számítógép a mai kor egyik nagy vívmánya. Ezt nem kellene kihagyni, hiszen lényegesen gyorsabbá teszi és megkönnyíti az érintkezést akár az egyesülettel, akár a tagokkal.

Bár a nagycsaládosok egy része a nehezebb anyagi körülmények miatt még ma sem rendelkezik számítógéppel és internetes kapcsolattal, ám a gyerekek az iskolai oktatás során részt vesznek informatikai képzésen. De mire is jó a számítógép? És mennyit változott a funkciója az elmúlt 20 évben? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ egy szakember segítségével.

Nagy István, a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola informatika tanára: A számítógép a mai világban munkaeszköz. Mindenhol, mindenkinek, minden körülmények között munkaeszköz. A nyolcvanas évek elején az autóra mondtuk azt, hogy munkaeszköz, most a számítógépet használjuk munkaeszközként. Ezen kívül játékeszköz, szórakoztatási eszköz, hiszen filmet is és mindenféle dolgokat lehet rajta nézni. Az internet segítségével kapcsolatba léphetünk a világgal. Az adott oldalról ugyan nem tudjuk, hogy helyileg hol van, ki működteti vagy ki tette fel. Keresni rajta mindent lehet: ha valamit meg akarunk vásárolni, vagy egy törvény, aminek a tartalmát szeretnénk megnézni, netán könyv, amiről bármilyen információt szeretnénk kapni, az biztosan fellelhető. …viszonylag kevés helyen magyarul, angolul meg nagyon sok helyen. Ez egy picit zavaró a mai világban. Ha valaki nem beszél nyelveket, legalább egyet, kettőt a magyaron kívül, akkor viszonylag nehezen boldogul el az interneten. A számítástechnikának van egy szaknyelve, ez olyan 200-300 angol szó. Ezek ismeretéhez nem kell tudni beszélni, hiszen nem a hétköznapi beszéd nyelvéről van szó, hanem a szakszöveg nyelvéről. Ha ezekből a szavakból valaki valamennyit ismer, akkor viszonylag könnyen elboldogul. Körülbelül olyan száz szónak az ismeretében már számos programot el lehet indítani és azokkal dolgozni. A szavaknak nem kell ismerni pontosan a jelentését, elég, ha csak sejti az ember. Ugyanez igaz az internetre: számos dolgot csak angolul találhatunk meg rajta, de látjuk, hogy hova kell kattintani.

A Miskolci Nagycsaládosok Egyesületének több mint 60 tagja van: mindenhol legalább három gyerek. Öttagú a család Szilágyiéknál is, ahol a szülők munkaeszköze a gép, de a középiskolás gyerekek is naponta használják azt: időre beosztva, ki, mikor ülhet le a PC-hez.

Szilágyi Jánosné: A számítógéppel úgy kerültünk kapcsolatba, hogy a gyerekek iskolájában egyre több embernek volt számítógépe. A három gyerek informatikát tanult, ezért szükségessé vált a számítógép, hogy tudjanak lekeresni dolgokat. Ezért az internetet is beköttettük, hogy minél több dolgot meg tudjanak a gyerekek tanulni belőle. A gyerekeknek sok barátjuk van, akik messze élnek, velük csak számítógépen keresztül tudnak chatelni, tehát csak úgy tudják tartani a kapcsolatot. Ez interneten keresztül olcsóbb, mintha telefonálnának, és hát nekünk a levelezés sem jött be. Az internet egy bevált dolog. Amikor a gyerekek a géphez kerülnek, beosztják maguk között, hogy mikor, meddig lehetnek a komputernél. A munkahelyemen már dolgoztam számítógéppel. Én a vasútnál voltam vezénylő, és a vezényletet a számítógépen kellett feldolgozni. A PC-t itthon is javarészt munkára használom, mert hirdetést adok fel rajta vagy árajánlatokat kérnek tőlem, amit e-mailben küldök el. Amikor van egy kis időm, és nincsenek itthon a gyerekek, akkor szoktam egy kicsit játszani vagy elbarangolni az interneten.

A szülőknek tehát általában munkaeszköze, míg a gyerekeknek az iskolai kötelezettségeken túl a szórakozást és a kapcsolattartást segítő kelléke a számítógép. Szilágyiék legnagyobb lánya, Anita kortársaihoz hasonlóan még általános iskolában ismerkedett meg a komputerrel.

Szilágyi Anita: A számítógéppel az iskolában ismerkedtem meg még jó pár évvel ezelőtt, még általános iskolás koromban, ott volt informatika órám. Aztán, amikor itthonra is sikerült számítógépet vásárolni, akkor sűrűbben tudtam géphez jutni. Anyáék egy idő után belátták, hogy szükség van a számítógépre, és hogy anélkül elég nehéz az iskola. Én többnyire a tanuláshoz használom, hogy anyagokat töltsek le vagy házi dolgozatokat írjak. Ami a szakmával kapcsolatos, azt megnézem, de videókat, képeket is nézek rajta, és MSN-ezni is szoktam. A legtöbb barátommal itt tartom a kapcsolatot, az interneten keresztül, mert költséges lenne leutazni hozzájuk. Ők Somogy megyében és még messzebb élnek, ezért itt szoktam velük beszélgetni.

Azzal Anita és édesanyja is egyetért, hogy a számítógép használatánál tudni kell, hol a határ. Anita szerint, hogy mi az elégséges és mi a sok, arról mindenki maga dönt – természetesen vállalva annak következményeit.

Szilágyi Anita: Úgy gondolom, mindenkinek magának kell meghúznia a határt. Felnőnie ahhoz, hogy a számítógépet használni tudja, hogy értelmes dolgokra használja. Ne pedig az legyen, hogy értelmetlen dolgokat csinál vele egész nap, és nem foglalkozik semmi mással, csak a számítógéppel. Ott éli le az életét, a számítógép előtt.

Szilágyi Jánosné: Jó dolog a számítógép, szerintem fontos, hogy legyen számítógép a családban. Én nagyon sokáig elleneztem, sok helyen már sokkal hamarabb volt számítógép, mint nálunk. Mindenkitől azt hallottam, hogy a gyerek csak a számítógép előtt ül. Én pedig szeretem, ha kint is vannak a levegőn, nem csak a PC előtt ülnek. A problémákat mi megoldottuk, így a gyerekek kint is vannak a levegőn, és csak akkor vannak bent, amikor rosszabb idő van.

A nagycsaládosok egyesülete tagjainak nem mindegyikéről mondható el, hogy rendelkeznek számítógéppel és internetes kapcsolattal. Molnárné Salamon Rózsa, az egyesület titkára szerint a több mint 60 tag csak mintegy fele csatlakozhat otthon a világhálóra a felmérés szerint.

Molnárné Salamon Rózsa, a Miskolci Nagycsaládosok Egyesületének titkára: Nagyon fontos lenne, hogy legyen mindenhol számítógép. Családjaink és nagyon sok magyar család, ahol gyermeket nevelnek, szeretnék, ha továbbtanulnának a gyermekeik, ehhez viszont nagyon fontos a számítógép, az internetes kapcsolat. Az én gyerekeim főiskolán, egyetemen tanulnak. Az egyetemmel való kapcsolattartás, illetve a jegyzeteknek a megszerzése sokkal egyszerűbb számítógépen, interneten keresztül. A nagycsaládosoknál és ahol több gyerek van, be kell osztani, hogy melyik gyerek mennyit, illetve a szülők mennyit használják a számítógépet. Mivel nagyobb a létszám, így nem mindegy, hogy melyik gyerekre mikor kerül a sor. A lányom például nagyon sok dolgot az interneten keresztül intéz: ha utazni készül, akkor az interneten keresztül szerzi be az információkat.

A számítógép használata tehát a szülők részéről azért fontos, hogy a még iskolába járó gyermek tanulását segítse. A legkisebbek azonban sokszor másként vélekednek erről: ők kikapcsolódásra, szórakozásra használják a PC-t, és ha van lehetőségük, akkor játszanak.

Nagy István informatika tanár: A játék mindig hasznos, fontos, amíg kreatív. Minden játéknak az lenne a lényege, hogy dolgokat tanuljunk meg vele. A számítógépes játék ma egy külön iparág. Ma a személyi számítógépnek az egyik húzó iparága, hihetetlen mennyiségű pénzt ölnek a játékfejlesztésbe és hihetetlen mennyiségű pénzt lehet kivenni az elkészült játékok eladásából. Nagyon sok olyan játékot csinálnak, ami lövöldözős, „öld meg!” játék. Ha tudom, hogy ez egy adott helyen történő játék és nem keverem össze a valósággal, akkor ez nem lesz romboló hatású. Merthogy a környezetünk pedig sajnos ilyen. Ahogy a filmek is picit többet túloznak a valósághoz képest, úgy a játékok is. Hiszen ma a játék majdnem film szintű. Azzal a különbséggel, hogy a jelenetek kimenetelét én mondom meg. Van egy jelenetsor rögzítve, 10-20 kimeneti lehetőséggel, és abból én döntöm el, melyik irányba menjen tovább. A filmeknél a rendező, aki ezt eldönti. Én úgy gondolom, hogy ha a számítógépnek csak a játék vagy az internet oldalát nézzük, vagy mint szórakozást, akkor ennek is van egy időkorlátja. Nem mehet másnak a rovására. Hogy mi a más? Az, amivel foglalkozunk. Nagyon nehéz eldönteni, hogy mi a határ. Hogy akár szülőként meddig engedjem meg. Szülőként azt tudom mondani, hogy tőlem azt látták a gyerekek, hogy dolgozom rajta. És amikor szükséges, az interneten megkeresem azt az információt, amire szükségem van, és úgy nagyjából ők is ezt csinálták.

Merthogy a gyerek viselkedési módokat és szituációkat másol. Éppen ezért rendkívül fontos tehát egy család életében, főként ott, ahol több gyermek nevelkedik, hogy a szülők tudják, hol a határ – hogy meddig épít, és mikortól rombol a számítógép. Ehhez azonban, amint azt a szakembertől és a tapasztalt szülőktől megtudtuk: egy olyan erkölcsi alapra van szükség, amelyet csak egy egészséges, jól működő családban kaphatnak meg a gyerekek.

Szűcsné Hlavicza Katalin: A gyerekeknek mennyire fontos az internet? Azt hiszem nagyon, de csak, ha jól tudják használni. Úgy vagyok ezzel is, mint minden mással: hogy az ember próbál a gyerekeknek egy erkölcsi támpontot adni, egy alapot. Aztán különösen, mikor már ilyen nagyok, mint az enyémek is, akkor már csak abban reménykedhetünk, hogy jó talajba hullott az elvetett mag. Most már a 15, 17 éves nagy gyerekeimet kevésbé tudom kordába tartani, de azt látom, hogy az az erkölcsi háttér, az az alap, amit kaptak tőlünk, talán megtartja őket.